Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten azért építették 2008-ban a magbankot, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború. A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tárolóban" (Svalbard Global Seed Vault) mínusz 18 Celsius-fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió vetőmagminta.
A magtárolót évente csak néhány alkalommal nyitják ki, hogy új mintákat helyezzenek el benne. Kedden 30 génbank helyezte el magmintáit, Indiából, Maliból, Peruból is érkeztek felajánlások. A kew-i brit Királyi Botanikus Kertek olyan mintát küldött, amit Károly herceg highgrove-i birtokán arattak. A világraktár az új változatok nemesítőinek is hátteret biztosít.
A világon hajdan mintegy hétezer különböző növényt termesztettek, szakemberek szerint azonban jelenleg a kalóriák nagyjából 60 százaléka három fő gabonaféléből, a kukoricából, a búzából és a rizsből származik, így ha a klímaváltozás miatt rossz a termés ezekből, veszélybe kerül a világ élelemellátása.
Utoljára októberben nyitották ki a magtár kapuit. Az új mintákkal együtt a bank már egymillió különböző fajtát tartalmaz, a világ szinte minden országából. A kutatók először 2015-ben vettek ki mintákat a tárolóból, amikor a szíriai háborúban megrongálódott aleppói magtárba kellett szállítani a magokból. Azóta elültették őket, arattak és 2017-ben a minták visszakerültek a norvég tárolóba.
