Dübörög a fővárosi közgyűlésben a költségvetés vitája (a városvezetői "felvezetőkről" itt olvashat elmélyülten), a kormánypárt képviselői kevéssé meglepően kevesellték az új beruházásokat, illetve kikérték maguknak az előző városvezetésre és a kormányra vonatkozó bírálatokat.
Bagdy Gábor korábbi főpolgármester-helyettes például arra kérte a városvezetést, hogy az 52 milliárdos fedezetlen politikai kötelezettségvállalásról szóló mondást vonják vissza vagy támasszák alá. Kiss Ambrus válaszában emlékeztette arra elődjét, hogy a tavalyi költségvetésben összesen 114 milliárd forintos lyuk tátongott, amelyből 52 milliárdot kereskedelmi banki kölcsönből kívántak fedezni. Bankhitelt azonban csak kormányzati jóváhagyással vehet fel önkormányzat. A főváros azonban nem kapott erre engedélyt, igaz nem is kért. A beruházások csúszása, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, a támogatási szerződések késlekedése miatt végül nem kellett felvennie.
Bagdy szerint ez azt a célt szolgálta volna, hogy több fejlesztési célt egyszerre valósíthasson meg a város. A felvett hitelekből 38,5 milliárdot nem költöttek el, januárban 200 milliárd forint állt Budapest számláján, tehát nem olyan rossz a helyzet. Éppen ezért fájdalommal veszi tudomásul, hogy a rászoruló nyugdíjasoknak se sikerül megadni az ígért 20 ezer forintos támogatást.
Lánchíd kontra kerékpáros verseny
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes visszafogottan úgy fogalmazott: nem vádolja szándékos károkozással az előző városvezetést, de ettől még tény, hogy a fővárosi utakra, valamint a víz és csatornahálózatra feleannyit tudnak költeni, mint kellene. Szerencsére az unió új költségvetésében lesz egy fontos elem: megnő a városok szerepe. Éppen ezért Budapestnek elemi érdeke, hogy egy megerősített, hatékony irodával legyen jelen Brüsszelben. Ami pedig a kormányzati hozzáállást illeti, Tüttő Kata azt is furcsállja, hogy a kormány nyolcmilliárdot ad egy kerékpáros versenyre, miközben a Lánchíd felújításához csak 6 milliárddal járulna hozzá.
Demszky-korszakot vizionál
Láng Zsolt Fidesz-frakcióvezetőt nem hatották meg a városvezetés elvei, úgy érezte, nagyon jól megkoreografált előadás látott, nagyon jó volt a marketing, csak éppen nem igazak az állítások. Ez a költségvetés teljesen mást mutat neki, mint amit Karácsonyék kommunikálnak. Például a fideszes politikus szerint lényegében semmilyen fejlesztés nincs benne. Nehezményezte azt is, hogy a frakciója 11 módosító javaslatából egyet sem fogadtak el. Úgy látja, a 2020-as költségvetés a Tarlós-féle logikára épül, csak mindenből visszavesz egy kicsit. Tarlós az első költségvetés ismertetésekor egy tíz évre szóló stratégiát hirdetett, de most semmi ilyen nem történt.
Összességében a 120 kampányígéretből 85-nek nyoma sincs, a kulturális, tömegsport, műemlékvédelmi, építészeti értékvédelmi és örökségvédelmi állagmegóvásra fordítható összegeket mind csökkentette az új városvezetés. A kormánypárti politikus szerint a kabinet kontra főváros ellentét állandó probléma, úgyhogy attól tart, visszatérnek abba a Demszky-korszakba, amikor semmi se épült, csak a kormány szidalmazásából húzott fel politikai légvárat. A kormány pedig igenis súlyos milliárdokat költött Budapestre az elmúlt években, példázza ezt a Várkert Bazár, az Opera, és a stadionok sora.
Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester szerint ez a büdzsé a „merjünk kicsik lenni” költségvetése. Mindösszesen 12,1 milliárdot szánnak új fejlesztésre, amelyből 7,5 milliárd útfelújítás. Az ezenfelüli rész a költségvetési fő összeg alig egy százaléka.
BKV-ból ki, Várba be
Horváth Csaba az MSZP fővárosi frakciójának vezetője arra emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy a kormány az elmúlt években 200 milliárd forintot vont ki a BKV költségvetéséből. További 300 milliárdot vontak el a kórházak államosításával, 400 milliárdot a HÉV-ek átadásával, a városligeti rombolás pedig beárazhatatlan veszteség. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánypárti módosítókban 30 milliárd forint elköltésére tettek javaslatot, miközben egy fillért sem hoztak a kabinettől, amellyel azonos párt tagjai. Kovács Péter szerint épp a 100 milliárdos maradvány bizonyítja, hogy sokat elhoztak. Váradi Naszályi Márta sajnálatosnak tartotta, hogy egy közel 2 millió lakosú város a kormány önkormányzati politikája miatt alig 36 milliárdot tud saját forrásból fejlesztésre költeni. Az I.kerületi polgármester összehasonlításul megemlítette a Pénzügyminisztérium 47 milliárdot felemésztő Várba költözését, további 50 milliárdja van a kormánynak a helyi építési szabályzat 2 emelettel magasabb épület visszaépítésére.
Gy. Németh Erzsébet nem büszkélkedne a kormányzati beruházásokkal, bár van köztük jól sikerült is , mint például a Zeneakadémia felújítása. De egy Havanna lakótelepen lakó családnak a hármas metró légkondicionálása sokkal fontosabb. Rámutatott, hogy 2010 után uniós pénzeső hullt a városra, ami az elmúlt két ciklusban végrehajtott beruházásokat a Demszky-érában kezdődött el. A kettes metró és a gödöllői Hév összekötését éppen a Budapest Fejlesztési Központ vezetője, Vitézy Dávid sorolta hátrébb az 5-ös metró előtérbe kerülése miatt, amelynek tenderét már ki is írták.
Az előterjesztést végül a 33 fős közgyűlés 18 ellenzéki tagjának szavazatával fogadták el .
