A medián és az átlag két különböző statisztikai középérték, melyek statisztikai szembeállítása nem helyes – írja kioktatólag parlamenti államtitkárunk egyik országgyűlési képviselőnk kérdésére, hogy miért adós a kormány, a statisztikai hivatal a bérjövedelmekről valósabb képet mutató mediánbérek közzétételével. A szakszervezetek és a szociális kérdések iránt érzékenyebb országgyűlési képviselők, kutatók szemét régóta csípi a keresetekről szóló kormányzati propaganda. Mert tudják, látják, hogy az elszakadt az érzékelhető valóságtól.
A 400 ezres bruttó átlagfizetésről ugyanis a bérből és fizetésből élők többsége, a kisvállalkozásoknál dolgozó, de a minimálbér környékén foglalkoztatott 1,1 millió alkalmazott is csak a híradásokból értesülhetett, nem pedig a saját bérkimutatásából. Az sok-sok tízezerrel kevesebbet mutat. Akárcsak, ha a magyarországi fizetéseket sorba állítanánk és megjelölnénk a középen levőt, az így kapott mediánbér is mélyen alatta lenne a KSH által havonta ismertetett átlagnak. A különbség pedig árnyaltabbá tenné a kormány havonta ismétlődő győzelmi jelentéseit a keresetek kétszámjegyű növekedéséről, amellett, hogy valóságosabb képet festene a bérviszonyokról.
Úgy tetszik, már csak emiatt is óvni akarja dolgozókat a kormány, nehogy megzavarja őket, hogy többféle szemszögből és megközelítésben nézhetik saját (bér)helyzetüket. Ehhez a kormány az irányítása alatt lévő főhivatalt is felhasználja, mert mára bizonyossá vált, hogy a mediánbér kiszámításához, de ahhoz is, hogy az átlagbér valóságosabb képet mutasson, politikai akarat szükséges. Ugyanis a színesebb bérstatisztikához már rendelkezésre állnak a pontos adatok. Az adóhivatalnak minden cég jelent, az önfoglalkoztatótól a multikig. Ezekből a bevallásokból minden kiolvasható, ami a rendszeres jövedelemhez jutó dolgozók bérstatisztikáinak elkészítéséhez szükséges. Ezeket a NAV át is adja a KSH-nak, amely a múlt év elejétől már ez alapján dolgozik és – mintha mi sem történt volna –, az eddig látott átlagbérek meredek emelkedését folytatva közli az újabb adatokat. Azaz változatlanul kihagyják az öt fő alatti kis cégeknél dolgozók adatait az átlagszámításból. A mediánbéren pedig már egy éve ott a tábla: előkészítés alatt.
Az KSH többféle magyarázatát adta, miért késlekedik az adatok beemelésével, és miért nem rukkol elő a mediánbérrel. Hosszabb előkészítés igényel – mondták, majd hozzátették, hogy a kis cégektől az adóhatóság közvetítésével érkező adatok hiányosak, így a „statisztikai adatközlést egyelőre nem teszik lehetővé”. Az, hogy mi a baj az adatokkal nem árulja el sem a KSH, sem a NAV.
Közben az Unió égisze alatt formálódik az európai minimálbér, amit országonként az átlagbér mintegy 60 százalékában kellene majd megállapítani. Már a hazai legkisebb bérek utóbbi években megszokott 8-8 százalékos emelését is nehezményezték a munkaadók, mondván ez elszakad a termelékenység javulásától. Mit szólnak majd ahhoz, ha a valóságosnál magasabb átlagbér lesz az emelés alapja? Az lesz az igazi bérfelzárkóztatás?
