Változtatási tilalmat rendelne el a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat a Városligetben. A lépés inkább politikai üzenet, mintsem valós haszonnal kecsegető intézkedés. Ez is jelzi: miközben nyílt színen továbbra is tartják magukat a felek a „főváros nem csatatér” szcenárióhoz, valójában a választás óta folyamatosak az összecsapások politikai, gazdasági és kulturális fronton. Ennek egyik legfontosabb terepe a Liget-projekt szimbolikus jelentőségű konfliktusa, amelynek legújabb lépése a főváros által tervezett változtatási tilalomelrendelése.
Karácsony Gergely főpolgármester fontos választási ígérete volt a Liget-projekt leállítása. Ennek megfelelően már a Fővárosi Közgyűlés első ülésén kinyilvánították, hogy nem támogatják azoknak az épületeknek a megépítését, amelyek kivitelezése még nem kezdődött el, különös tekintettel az Új Nemzeti Galériára. Egyúttal bejelentették, hogy megkezdik a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását célzó munkát. Orbán Viktor kormányfő a Parlamentből üzente meg, hogy Budapesten semmi nem épül meg, amit a fővárosiak nem akarnak. A kormányfő nem a fővárosi önkormányzatról beszélt, hanem a budapestiekről. S ez nem lényegtelen különbség.
A Városliget Zrt. azóta már meg is rendelt egy közvélemény-kutatást, amelyben aligha meglepő módon arra jutottak, hogy „Magyarország lakosságának 80 százaléka támogatja a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását. A megkérdezettek négyötöde egyetért azzal, hogy a Városligetben épüljön fel az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is.” Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa már erre hivatkozva közölte február közepén, hogy a fővárosiak hetven százaléka támogatja a projektet. A felmérés arra kétségtelenül jó, hogy Baán László megkezdje a Karácsony-kabinet döntésének erodálását. A miniszteri biztos egyúttal azt is közölte, hogy nincs B-terv, a kormány továbbra is a Városligetben akarja megépíteni a galériát, az Innováció Házát és a színházat. Mindenesetre az építési területeket látványosan palánkokkal kerítik el addig, amíg a városvezetés meg nem gondolja magát. Ez hűen tükrözheti a kormány álláspontját. Fürjes Balázs államtitkár például a Népszavának adott korábbi interjújában arra a kérdésre, hogy a kormány végleg letett-e a Nemzeti Galéria Ligetbe költöztetéséről, talányosan azt válaszolta: „soha ne mondd, hogy soha”.
Karácsony Gergely kabinetje lépéskényszerbe került. A múzeumi negyed beépítését hevesen ellenző civileknek tartott két héttel ezelőtti fórumon nyilvánvalóvá vált, hogy a különféle társadalmi, szakmai szervezetek képviselői messze nem elégedettek az eddigi fővárosi intézkedésekkel és a VÉSZ hatályon kívül helyezését kérték. A városvezetés azonban ezt túlságosan kockázatos lépésnek tartja. Ha a Városligeti Törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata eredményeként az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt, akkor a főváros a félbehagyott épületek miatt nehéz helyzetbe kerülne, mivel azokat önerőből sem befejezni, sem visszabontani nem tudná – válaszolták a Népszava kérdésére. Ezért döntött a városvezetés a VÉSZ módosítása mellett, amelynek célja azoknak az építései helyeknek a kivétele a rendeletből, ahol a galéria, a színház és az Innováció Háza épülne. Ennek átfutási ideje azonban több hónap a szükséges civil és szakhatósági egyeztetésekkel együtt. Azt viszont a városvezetés sem tagadja, hogy ez önmagában még nem garancia arra, hogy a Városliget Zrt. nem kezdi meg az építkezéseket, hiszen az építési engedélyei érvényben vannak. Ahogy a Népszavának fogalmaztak: a Városliget Zrt. eddig nem kezdte meg a galéria kiviteli közbeszerzésének elindítását. A főváros javasolja, hogy ezt ne is tegyék meg. Budapest nem akarja a Galériát a Városligetben.
A valódi megoldást az hozná el, ha a kormány módosítaná a Liget-projektről szóló kormányhatározatot és a még el nem kezdett épületeket kivenné a kiemelt beruházás elemei közül. Ám erre a kormány láthatóan nem hajlandó.
Mindezen semmit sem változtat a Városliget kétharmad részére, a Liget-projekt által érintett területre vonatkozó változtatási tilalom. Ezzel ugyanis legfeljebb néhány kisebb vendéglátóipari egység, mosdó építése akadályozható meg, a nagyobb, már építési engedéllyel rendelkező épületek kivitelezése nem – ismerte el a Népszava kérdésére Erő Zoltán, Budapest főépítésze, aki ugyanakkor fontosnak tartja ezt a lépést, hiszen ezzel is jelzik a kormány és a fővárosiak felé, hogy a városvezetés továbbra sem szeretné, ha Budapest legnagyobb közparkját újabb visszafordíthatatlan változtatások érnék.
A megjelölt területen a rendelet visszavonásáig új telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévőt átalakítani, elbontani, vagy bármilyen változtatás végrehajtani nem szabad. A legfeljebb három évre szóló tilalom olyan intézményeket is érint – például műjégpálya, Széchenyi Gyógyfürdő –, amelyek nem tartoznak a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe, lévén a 29732/11 helyrajzi számú ingatlan a park mellett hanem a Szépművészeti Múzeumot és a Hősök terét is magába foglalja.
