Talán még a finanszírozási viták kereszttűzébe került Lánchíd felújításánál is fontosabb a Déli összekötő vasúti Duna-híd rekonstrukciója. Az ok prózai: az átkelőhely egyszerűen elöregedett, és már messze nem felel meg a növekvő vasúti forgalom igényeinek. (Mióta a szomszédságában lévő Rákóczi-hidat 1995-ben átadták, a gyalogos forgalmat is megszüntették.)
Magyarország első vasúti Duna-hídja – és Budapest harmadik átkelőhelye a Széchenyi Lánchíd és a Margit-híd után – a pesti Ferencvárost, vagyis a Soroksári utat és az újbudai Nádor-kertet köti össze, főként a Keleti pályaudvar és a Dunántúl között teremti meg a kapcsolatot, bár Kőbánya-Kispest érintésével az Alföldről is gördülnek erre szerelvények. A rekonstrukció tervei arról szólnak, hogy a jelenlegi két, egyvágányos hídszerkezet mellé a Rákóczi-híd felől egy újabb hídszerkezetet építenek, a meglévő kettőt pedig átépítik. Mivel a nagy forgalom miatt két vágány forgalomban tartása mindenképpen szükséges, így előbb megépítik az újat, majd ezt követően a meglévők egyikét lezárják, majd ha ez elkészült, akkor ezen haladnak a szerelvények és a harmadikat újítják fel. Tavaly ősszel eldőlt, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által meghirdetett közbeszerzési pályázat nyertese – ez aligha okozott bárkinek is meglepetést – az a Duna Aszfalt Kft. lett, amelynek tulajdonosa a leggazdagabb magyar vállalkozók élmezőnyében szereplő Szíjj László László lett, akit Mészáros Lőrinc barátjaként tartanak számon, és közös vállalkozásaik is vannak.
Az első vasúti hidat ezen a helyen még 1877-ben adták át. A híd csak viszonylag rövid ideig, mindössze 36 évig állt – akkorra már nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett forgalmat és a korrózió is jóvátehetetlen károkat okozott. Közvetlenül az első világháborút megelőző évben, 1913-ban új híd épült a régi helyén. Azonban ennek még kevesebb, 31 év adatott meg, a második világháborúban a visszavonuló németek csapatok, akárcsak a többi Duna-hidat, felrobbantották. A helyébe felépített két pálya 1948-ra, illetve 1950-re készült el, és bár az eltelt mintegy hét évtizedben voltak kisebb-nagyobb felújítások, átfogó rekonstrukciót nem végeztek.
Bár a pesti oldalon, a vasúti töltés közelében – volt Közvágóhíd helyén – éppen most épül egy lakópark, ott ma még nincs lakóövezet. A MÜPA, a Nemzeti Színház vagy az üzletláncok látogatóit aligha zavarja, ha eggyel több vágányon közlekednek majd a vonatok. Ám ez nem mondható el a budai részről, ahol az Infoparktól eltekintve mindenütt lakókörnyezet mellett robognak el a vasúti szerelvények. Különösen a Hamzsabégi út környéken élők körében tapasztalható a többletvágány megépítése miatti nyugtalanság. Amikor a 19. század utolsó negyedében a 6-8 méter magas, egyenes vonalú vasúti töltést megépítették, itt mocsaras, lápos terület volt, mára azonban Újbuda sűrűn beépített övezete lett. Kialakult egy – a Fehérvári útig húzódó – 700 méteres párhuzamos sáv, amely egybefüggő parknak tekinthető. Olyan sétány, ahol játszóterek, kutyafuttatók, sőt, egy futópálya is létesült.
Nem véletlenül maradt üresen ez a terület a vasúti töltés északi felén. A 20. század közepén ugyanis még azt tervezték, hogy itt vezetik el az M1/M7-es autópálya bevezető szakaszát – a Budaörsi úttól az akkor még csak elképzelt lágymányosi hídon át egészen a Hungária körútig. Erről a tervről csak 1991-1992-ben mondtak le. A levezető út szerepét – sokkal szerényebb kivitelben – ma a Szerémi út – Egér út vonal tölti be. Ahhoz, hogy a vasúti töltésen a harmadik vágány is elférjen, a töltést 6-10 méterrel ki kellene szélesíteni észak felé, ahol most a 30 méter széles park található – állították lapunknak a Hamzsabégi út környékén lakók. A félelmeket a NIF Zrt. egy közleménnyel kívánta eloszlatni: „A töltést nem szélesítik. A tervezett harmadik vágány a mai vasúti területen valósulhat meg. (…) A park területéből a vasúti töltéshez közelebb eső 6,4 méteres sávot átmenetileg, a kivitelezés időtartama alatt veszik igénybe. A park területe a harmadik vágány építése miatt érdemben nem csökken.”
A protestálók mindenesetre most kíváncsian várják, miként történik meg mindez. Aggódnak azért is, hogy csaknem 200 fa esik áldozatul az építkezésnek, bár az is igaz, hogy helyette 1700 újat ígérnek a kerületben.
