Az időjáráselőrejelző programokat a meteorológusok annyi adattal igyekeznek ellátni, amennyivel csak lehetséges. A fejlődés eddig is látványos volt, ma egy ötnapos előrejelzés olyan pontos, mint 40 éve egy másnapra vonatkozó volt. Az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata a Met Office nemsokára egy csaknem 500 milliárd forintba kerülő gép szolgálatait fogja igénybe venni. A több mint kétszáz milliárd adatot műholdak, meteorológiai állomások, tengeri bóják gyűjtik számukra már most is, amelyek száma egyre nő. Azonban olyan események, mint a nemrégiben pusztító Dennis és Ciara viharok előrejelzéséhez még több információra van szükség - a Dennist most hat nappal előbb jelezték.
Az új komputer ára mellett - amelyben tíz év működtetési költsége is benne van - eltörpül az eddig használt számítógép 39 milliárd forintos ára. A program a valóságos légköri folyamatok „digitális ikertestvérét” futtatja majd, ehhez a földet hálózattal mezőkre osztották: minél kisebbek a mezők, annál pontosabbak lehetnek a jóslatok. Most általában 10 kilométer átmérőjűek a kockák, de az új számítógép lehetővé teszi, hogy a hálót mindössze 100 méteres átmérőjű kockák alkossák. „Arra nem fogadnék, hogy egy újabb napot nyerünk a következő évtizedben, de az előrejelzések pontosabbak, jobban időzítettek és térben behatároltabbak lesznek” - mondta Penny Endersby, a Meteorológiai Hivatal főigazgatója. Az új komputer a kezdeti szakaszban hatszor lesz nagyobb teljesítményű, mint az eddigi, öt évvel később pedig ismét háromszorosára emelkedik a tudása.
Az emberek, az ipar, a mezőgazdaság, a hadsereg igényeinek szolgálata mellett a szupergép a légköri folyamatok modellezése révén a klímaváltozás folyamatainak jobb megértéséhez is hozzájárul: az, hogy miért emelkedett 1 fokkal a Föld átlaghőmérséklete az utóbbi 150 évben, még mindig nem teljesen tiszta. Ennek megértéséhez új adatokra van szükség és a folyamatok elemzését alaposabban kell elvégezni, amire ezután lehetőség lesz. Például kiderülhet, hogyan hat egymásra a légkörben a nitrogén és a szén-dioxid, és az is megtudható lesz, hova milyen erdőket kell telepíteni. A szuperkomputer hatalmas energiaigénye miatt a számítások fele - azok, amelyek a klímaváltozásra vonatkoznak - olyan országokban fog megtörténni, ahol olcsó megújuló energiaforrás áll rendelkezésre. Izland a geotermikus, Norvégia a vízi és geotermikus energia miatt jött számításba, minthogy a program nyitott az Európai Gazdasági Térség országai számára. Az IT-cégeket már elkezdték felkérni, a szuperszámítógép 2022 végén állhat munkába.