„A kormány soha nem állította, hogy letett volna a Liget-projekttervének teljes megvalósításáról. Egyet állított: amíg a Főváros nem támogatja, nem építi meg. Nem mondta azt, hogy lemond a céljairól, az értékválasztásairól. A kormánynak jelentős érvei vannak amellett nyolc éve, hogy miért valósítja meg ezt a tervet, és ez nem változott meg. Egyvalami változott meg: a fővárosi vezetés. Ez a vezetés nem akarja megépíteni az Innováció Házát, a Városligeti Színházat és a projekt legfontosabb elemét, az Új Nemzeti Galériát. A kormány egy jottányit nem lépett hátra, se előre. Azt mondta jelen idejű állításként: mivel a Főváros nem támogatja, mi nem építkezünk. De a kormány nem azt mondta, hogy leteszünk erről a tervről, hogy nem reméljük azt, vagy nem tudunk elképzelni olyan jövőt, hogy ne valósulhatna meg” – jelentette ki kedden a Szépművészeti Múzeum és a nemzeti galéria kiállítási terveinek ismertetése után Baán László főigazgató, a Városliget fejlesztéséért és a Magyar Állami Operaház beruházásaiért felelős miniszteri biztos.
„Évszázadokra tervezzük ezeket az épületeket. Az, hogy most adott egy politikai helyzet, és ugyanez lesz-e fél év múlva, két év múlva, vagy négy év múlva, az Új Nemzeti Galéria megvalósításának szempontjából indifferens. Az a lényeg: elég erős-e, érvényes-e az az állítás, amit az Új Nemzeti Galéria megépítésére mondott ki a kormány? Azt gondolom, érvényes. Van egy más politikai helyzet, ami miatt a kormány önkorlátozást vállalt. Az állítása az volt: ha a Főváros nem akarja, nem lesz. De ebben a mondatban az is benne van: a Főváros még akarhatja” – vélte Baán László, aki szerint ennél politikailag sokkal forróbb témák is megoldódtak néhány hét alatt. „Hogy példaként csak a stadion kérdését említsem: az mintha nem is lett volna ügy. Volt egy politikai kompromisszum, miért ne lehetne az elkövetkező évben e kérdésben is? Ez nem olyan, mint egy atlétikai világbajnokság, ahol adott határidőn belül el kell dönteni, lesz-e vagy sem. Az Új Nemzeti Galériára most is, jövőre is, meg három és négy év múlva is szükség lesz. Van egy válasza arra kormánynak, hogy ezt a kérdést hogyan lehet megoldani, és ezt nem gondolja érvénytelennek. A kormány és a Főváros között véleménykülönbség van, de ez nem jelenti azt, hogy a véleménykülönbség örökre fennáll” – mondta a miniszteri biztos.
Baán László úgy vélte: a Liget-projektterve mellett túl sok és túl erős érvek szólnak. „Egy decemberi közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy ha az embereknek megmutattuk a tervezett új épületeket, és ismertettük azt a tényállítást, hogy a projekt megvalósításával nőni fog a Városliget zöldfelülete, akkor azok hetven százaléka támogatta a terv megvalósítását. A közvélemény támogatása mellett erős szakmai érveink vannak, ezért nincs B-tervünk. Egy galéria történetében egy épület terve viszont politikai ciklusokon átívelő.” A miniszteri biztos a madridi Prado bővítését hozta fel egyik példaként arra, hogy lehetséges a politikai kompromisszum. „Az első kormányváltás után másfél évre leállt a beruházás. Aztán a pártok informálisan megegyeztek: a Pradót kiemelik a politikai vitákból, így öt év helyett tíz év alatt megvalósulhatott az építkezés. Személyes meggyőződésem, Budapest vezetése az építkezéseket azért állíttatta le, hogy megalapozza a politikai identitását. Szimbolikus tett, ami mögött nincs szakmai érvrendszer. Úgy elmenni a kormánnyal tárgyalni a Liget Projektről, hogy a főpolgármester előtte megköti a saját kezét az általa beterjesztett határozattal, nem a legkonstruktívabb hozzáállás – bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert.
Az Innováció Háza, a Városligeti Színház és az Új Nemzeti Galéria kettő plusz egy évre építési engedéllyel rendelkezik, de ez nem jelenti azt, hogy a Főváros ellenében megépítenék − állította Baán László, aki viszont valószínűsítette: az épületek helye körülpalánkolva fog állni, amíg nincs végeleges politikai döntés, konszenzus. „A Liget rekonstrukciója alatt ez a Városliget két-három százalékát jelenti. Patthelyzet van, de a Főváros beleegyezése nélkül nem építkezünk. Azt viszont, hogy milyen szinten készítjük elő a leendő épületet, majd eldönti a kormány. Előkészítés már eddig is volt: bontottunk, terveztünk, mindegyikbe nem kevés energiát és közpénzt fektettünk. De egy ilyen kvalitású épület, mint az Új Nemzeti Galéria, tervként és ideaként is túléli a politikai ciklusokat. Majd kiderül, mit kezd vele az aktuális kormány és az aktuális fővárosi vezetés. Az utókor majd eldönti: találtak-e a politikusok normális kiutat, vagy pedig megint jó magyar szokás szerint lábon lőttük magunkat. Semmi ok és indok arra, hogy a kormány kidobja ezt a tervet a kukába.”
Erős kiállítási tervekA Szépművészeti Múzeum múlt évben mintegy félmillió, a nemzeti galéria 400 ezer látogatót fogadott – mondta el a sajtótájékoztatón Baán László. A héten zár az intézmény Rubens-kiállítása, várhatóan 150 ezer feletti látogatószámmal. A Szépművészeti első idén nyíló kiállítása II. Amenhotep fáraó sírjának feltárását idézi meg áprilistól, mintegy 140 műtárggyal és a sírkamra méretarányos rekonstrukciójával. Nyár elejétől Dürer és kortársainak rajzaiból válogat egy kamaratárlat. Október végétől Cézanne-tól Malevicsig címmel a francia mester modernizmusra gyakorolt hatását mutatják be. A mintegy 50 Cézanne-művet felvonultató tárlat mások mellett Mondrian, Malevics, Klee és Moholy-Nagy alkotásait, több mint száz festményt, szobrot, grafikát mutat be. A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) áprilistól Vágyott szépség címmel a preraffaelita mozgalmat átfogóan bemutató tárlat nyílik a Tate Britainnel együttműködésben. A Rossetti, Millais és Waterhouse főműveit is felvonultató kiállítás kísérőtárlata a preraffaeliták magyarországi hatását kutatja, Gulácsy, Rippl-Rónai és Ferenczy Károly munkáit is párhuzamba állítva. A trianoni békekötés 100. évfordulójáról az MNG vándorkiállítással és kamaratárlattal is megemlékezik. Októberben a kortárs képzőművészet egyik legnevesebb absztrakt művészének, Sean Scully életművét mutatják be. November elején Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulója alkalmából nyílik kiállítás, majd az MNG Jelenkori Gyűjteményének újszerzeményi kiállítása válogat az elmúlt 15 évben beszerzett több mint ezer műtárgy legjavából.
Ami biztosan elkészül2020 második felében nyitja meg kapuit a Liget-projekt keretében újjáépített komáromi Csillagerőd, folyamatban van az Országos Restaurálási és Raktározási Központ múzeumtechnológiai berendezése is. Nyáron megnyílik a Dózsa György úti mélygarázs, fölötte zöld sétány létesül. A Szépművészeti Városliget felőli szárnyának rekonstrukciója az év második felében fejeződik be, itt ősszel nyílik meg az új állandó XVII.-XVIII. századi kiállítás. Az Eiffel Műhelyház átadás előtti állapotban van, a Magyar Állami Operaház épületének rekonstrukciója jövő év végére készül el.
A parkot ne zárják el a budapestiek elölAz új városvezetés a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén egyértelműen és világosan tudomására hozta a kormányoldalnak, hogy a már megkezdett Néprajzi Múzeumon, illetve a Zene Házán kívül más nem épülhet a Városligetben. Baán László a Liget-projekt megálmodója akkor is kísérletet tett a főváros meggyőzésére, de érvei nem találtak meghallgatásra. Karácsony Gergely kabinetje nem enged abból a kampányígéretéből, hogy a Ligetnek közparknak kell maradnia – kommentálta a Népszavának a Szépművészeti Múzeum igazgatójának szavait Gy. Németh Erzsébet kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint, ha az Új Nemzeti Galéria építésére kijelölt területet a Városliget Zrt. valóban palánkkal veszi körül, akkor a főváros minden eszközt megragad, hogy fellépjen ez ellen. A városvezetés számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a park bármely darabját elzárják a budapestiek elől. Sz. A.
Az adott szó kötelezEgyes sajtóhírekkel szemben a Városliget Zrt. nem kezdte meg a kiviteli közbeszerzés elindítását - mondta lapunknak Rényi Ádám, a Fővárosi Önkormányzat sajtófőnöke. A Főváros javasolja, hogy ezt ne is tegyék meg, mert ezzel a kormány kimondott szándéka ellen cselekednének, miszerint nem épül olyan a Városligetben, amit Budapest nem akar. Budapest nem akarja a Galériát a Városligetben és ezért elindította a VÉSZ módosítását, ami többek között ezt az építési helyet is kivenni szándékozik a Liget projektből. A VÉSZ módosítása a civil egyeztetéssel elindult. Ennek átfutási ideje több hónap a szükséges civil és szakhatósági egyeztetésekkel együtt. Ez azonban önmagában még nem garancia arra, hogy a Zrt nem kezdi meg az építkezéseket, hiszen az építési engedélyei érvényben vannak. "Álláspontunk szerint a kormányt kötelezi az adott szava ezért kezdeményezni fogjuk, hogy a Városligettel kapcsolatos kormányhatározatba is rögzítse az el nem kezdett épületek esetében a határozat módosításával azok kivételét a kiemelt beruházás elemei közül. A hétfői találkozón nem az hangzott el, hogy a VÉSZ hatályon kívül helyezése többet ártana, mint használna, hanem az hangzott el, hogy a Városligeti Törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata kapcsán, amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisítené a törvényt, akkor a főváros a félbehagyott épületek miatt kerülne nehéz helyzetbe, mert önerőből ezeket sem befejezni, sem visszabontani nem tudná. A VÉSZ-t nem kívánjuk hatályon kívül helyzeni, módosítani kívánjuk, mégpedig úgy, hogy a még nem épülő épületeknél eltávolítjuk belőle az építési helyeket. Erre adott ugyanis felhatalmazást a főpolgármesternek az alakuló közgyűlés és erre tett ígéretet a kormány. Ennek a végrehajtása indult meg" - állítja Rényi Ádám. Sz. A
