Emmi;megelőzés;tüdőszűrés;rákszűrés;Kásler Miklós;

Illusztráció

- Emmi: a magyarok maguk is tehetnek arról, hogy annyi köztük a rákbeteg

Talán nem kellene annyit dohányozni, és kihagyni a szűréseket – üzeni Kásler minisztériuma, ami félrevezetőnek tartja az Eurostat e témában közölt adatait.

Magyarországon halt meg a legtöbb rákos beteg a schengeni övezetben 2016-ban, százezer lakosra összesen 345 daganatos betegség miatti halálozás jutott nálunk, míg Cipruson „csak” 194 ilyen eset volt – derült ki az Eurostat keddi, a rákellenes világnapon közzétett statisztikájából

Félrevezető adatok, mi jobban tudjuk

A drámai magyar adatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem hagyta szó nélkül: szerdán közleményt küldtek az MTI Országos Sajtószolgálatának. Ebben siettek leszögezni, hogy „az Eurostat adatai rendkívül félrevezetőek, ugyanis az európai országok többségében egyáltalán nincsen rákregiszter, és nem rendelkeznek olyan pontos adatokkal, mint amilyenek a magyar rákregiszterben szerepelnek. ”

Az Emmi ezt azzal magyarázta, hogy itthon minden rákbeteget regisztrálnak, azokat is, akik más betegségben halnak meg, és életükben nem is tudtak a daganatos betegségükről – azokban az európai országokban, ahol kevesebb boncolást végeznek, viszont az ilyen betegek nem is szerepelnek a statisztikában.

Csak élni kellene a lehetőségekkel

A tisztázó mondatokat azonban komoly számonkérés is követte: a betegségeket a Tízparancsolattal megelőző Kásler Miklós minisztériuma a magyar lakosságot állította pellengérre a rossz adatok miatt – mivel elsősorban ők tehetnek betegségükről.

„A rákhalálozás elleni harcban maguk az emberek tehetik azonban a legtöbbet, mert a magyarországi magas megbetegedési arány legfőbb oka a helytelen életmód és az, hogy még mindig kevesen mennek el szűrésekre. Csak egyetlen példa: tíz tüdőrákos közül kilenc dohányzik vagy dohányzott”

” - írták, mellékesen elismerve, hogy mégiscsak sok nálunk a daganatos megbetegedés. A minisztérium válaszából úgy tűnhet, hogy ők mindent megtesznek a helyzet javításáért, de a konok, önsorsrontó magyarokat ez sem érdekli: „Ma már van népességszintű a méhnyak- és emlőrákszűrés. Tavaly elindult a vastagbélszűrés és a tüdőrákszűrés is. Csak élni kellene az embereknek az állam kínálta lehetőséggel, mert az időben felismert daganat jól gyógyítható.”

Tehát, az Emmi a két év halasztgatás után 2019-ben elindult országos vastagbélrák-szűrésre hivatkozik, válaszként az Eurostat négy évvel ezelőtti helyzetről szóló összesítésére

Ezt minden bizonnyal nagyra értékelik majd a 2016-ban elhunyt betegek hozzátartozói is.

Időpontot kérünk az időpontkéréshez is

Tény, hogy a megelőzés, és az egészségtudatos életmód életeket menthet: a lakosság számonkérése ugyanakkor jócskán visszás gesztus, amikor szintén 2019-es adatok alapján majdnem két hónapot kellett várni egy kardiológiai szakrendelésre, az RTL Klub tavaly novemberi összeállítása szerint pedig több budapesti szakrendelőben az időpontkéréshez is külön időpontot kellett kérni.

A kormány ugyan valóban vásárolt tíz szűrőbuszt, hogy szélesebb körben is elérhessék a vidéki lakosságot, de – mint a 444.hu korábban megtudta – a több mint egymilliárd forintért vásárolt mobil szűrőállomások tavaly átlagosan havonta egyszer mentek el valamelyik vidéki településre, télen pedig ki sem álltak a parkolóból. 

Az Európai Bizottság szintén 2016-tól szóló jelentése alapján pedig 

Magyarországon közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

Veres István képviseli Magyarországot a világ legjelentősebb szakácsversenyének európai döntőjén májusban Tallinban, mert ő nyerte a szerdán rendezett hazai döntőt.