"Az Európai Parlament is fogadott el ilyen határozatot, és az Európai Tanácsnak is van már olyan dokumentuma, amely világossá teszi, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni Európában" - fogalmazott Orbán Viktor január eleji sajtótájékoztatóján. Néhány nappal azelőtt Áder János szinte szó szerint ugyanígy védte az atomerőművet: "ezt mondja az ENSZ Tudományos Tanácsadó Testülete, ezt mondja az OECD, ezt mondja a Nemzetközi Energia Ügynökség, hogy ma atomenergia használata nélkül a párizsi klímacélokat nem tudjuk teljesíteni. A miniszterelnökök legutóbbi, karácsony előtti tanácskozásán lényegében bekerült a záródokumentumba, hogy az atomenergia használata nélkül ezek a célok már nem valósíthatók meg. Tehát most már úgy néz ki, hogy ebben konszenzus van."
Sajnálatosan megállapítandó, hogy a kormányfő és a köztársasági elnök kijelentései nem érintkeznek a valóság halmazával. Sarkosságuk az avatatlan szemlélőben is kétkedést szülhet. Brüsszel, meghazudtolva önmagát, immár teljes mellszélességgel kiállna az atomenergia mellett? A világ leghitelesebb intézményei úgy vélnék, hogy atomenergia nélkül nincs légszennyezés-mentesítés, nincs jövő? Hogy (csak az EU-n belül) az atommentes osztrákok, olaszok, dánok, görögök, portugálok, írek és baltiak a vesztükbe rohannak, az atomblokkjaikat leállító németek és spanyolok megőrültek, illetve a további lépésekkel bizonytalankodó csehek, lengyelek, szlovákok, bolgárok, románok, szlovének, horvátok és svédek nem látnak a szemüktől? Hogy a jelenleg zajló francia, brit, szlovák és finn bővítés évtizedes csúszásával, megtöbbszöröződő költségvetésével, kétséges hasznával vonzó példa? Hogy az EU mostantól mindenkit atomenergiára kötelez?
Nem, természetesen mindez hazugság. A magyar kormány nemzetközileg szinte teljesen elszigetelt, sarkos álláspontjánál a valóság jóval árnyaltabb.
Az elmúlt évek során a nagyobb, független elemzők a 2011-es fukusimai balesetet követő elfordulásból kétségkívül a kisebb-nagyobb fokú elfogadás irányába mozdultak el. Ám ez valamennyiük esetében komoly belső feszültségeket tükröz. Általános álláspont, hogy a teljes szén-dioxid-mentesítés mindent felülíró céljának elérésére csak jobb híján fogadják el a nukleáris eljárást. Egy újabb baleset ezt a kényes egyensúlyt is romba döntené. Ám még a magukra valamit adó, vállalt atomlobbisták se állítják, hogy ne lenne atommentes jövő. Csak szerintük az sokkal drágább.
Kérdés, mire gondolhatott a költő. Nézzük sorra. Az Európai Parlament tavaly november 28-i állásfoglalásának 59. (!) pontja elfogadja, hogy az atomenergia szerepet játsszon a célok elérésében és biztosítsa az áramtermelés jelentős részét. Hulladéka miatt viszont olyan stratégiát sürgetnek, ami figyelembe veszi a fenntarthatóság javítását célzó fejlődést. A láthatólag feszült, toldozott-foltozott vélemény nyilvánvalóan nem zárja ki az atommentes jövőt. Igaz, a kormányhű sajtó ezt néhány napra rá egy laza mozdulattal már úgy fordította, mintha a testület osztaná azt a "nemzetközileg elfogadott tényt", miszerint az atomenergia nélkülözhetetlen a szennyezés megszüntetéséhez.
Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács december közepi ülésén egy érdemi döntés született: a legutolsó ellenállók közül Orbán Viktor (érthetetlen) gáncsoskodásának leszerelésével, valamint Lengyelország (érthető) kifogásainak kezelésével beláthatóvá vált a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesítés. Mégis atomügyben születtek a legellentétesebb nyilatkozatok. Orbán Viktor többrétegű közleménye szerint nem győztek, de "esélyt teremtettek" céljaik eléréséhez, ami között ott szerepel az atommentes jövő kizárása. Az Európai Tanács zárónyilatkozatának 6. pontja a végén ehhez képest úgy fogalmaz: "néhány tagállam jelezte, használ atomenergiát is". Ennyi.
De a kormányfő által nem említett Európai Bizottság se látszik átállni Orbánék pártjára. Az új elnök, Ursula von der Leyen az Európai Tanács ülése előtt közzétett "Zöld Megállapodása" egy szót sem veszteget az atomenergiára. Az azóta elindított uniós pénzügyi alapból tilos az atomenergia támogatása.
A Miniszterelnökségen érdeklődtünk, hogy Orbán Viktor hol olvasta az általa e szervezeteknek tulajdonított véleményt, de nem kaptunk választ.
Manipulációból jelesOrbánék trükkje a manipulációtudomány NER-körökben készségszinten művelt szalmabábu-érvelése. A megállapításnak létezik valóságalapja, a hivatkozott, nagy hírű szervezetek valamikor - akár apró betűvel - tényleg tettek közzé hasonlót. De véleményüket - nem véletlenül - sosem sarkították annyira ki, amiként azt Orbán, zöld köztársasági elnöke és más lekötelezettjei rájuk hivatkozva teszik.
Az EU semlegesAz Európai Bizottság nem akadályozza, de nem is támogatja a tagállamok atomenergia-fejlesztéseit - nyilatkozta lapunknak Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság budapesti képviseletének sajtófőnöke.
- Van-e az Európai Bizottságnak olyan álláspontja, hogy nukleáris energia nélkül nem valósítható meg a 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentesség?
- Nincs. A testület az alapszerződésekkel összhangban úgy látja, minden tagállam maga dönti el, alkalmazza-e az atomenergiát áramtermelésében vagy sem. Tudomásul vesszük, hogy a tagállami döntések alapján az atomenergia továbbra is szerepet játszik az energiaelőállítás karbonsemlegesítésében.
- Pontosítják-e ebbéli álláspontjukat a 2050-es klímasemlegesség kapcsán?
- Az Ursula von der Leyen által decemberben kihirdetett Európai Zöld Megállapodás a tiszta energiára való átállásban a megújulók alapvető szerepét hangsúlyozza. Atomenergiára nem utal. Az Európai Bizottság alapvetően a megújuló- és hatékonyságnöveléstől, a fogyasztáscsökkentéstől, a kutatás-fejlesztéstől és a szén-dioxid-kibocsátás hatékony árazásától várja a kibocsátás mérséklését. Az ehhez szükséges beruházásokat, valamint azoknak a felkarolását, akik számára az átmenet különös nehézségeket hoz, az uniós költségvetés is jelentős forrásokkal támogatja.
- Amikor Orbán Viktor decemberben hozzájárult a 2050-es közös klímasemlegességhez, látott esélyt arra, hogy az EU bátorítsa a nukleáris energia felhasználását. Ez hogy áll?
- Az Európai Bizottság bátorítja az átállást a karbonmentes energiatermelésre. A Méltányos Átállást Támogató Alap pénzügyi támogatást is nyújthat majd ehhez. A bizottsági terv szerint ugyanakkor a keretből nem fedezhető atomerőművek építése-bontása. Az alap főképp a szén- és lignitbányászat megszüntetése miatti esetleges társadalmi feszültségek enyhítését célozza. De ez még egy javaslat.
Áder is erősen csúsztatÁder János hivatala kérdésünkre mellékelte az államfői hivatkozás alapjául szolgáló dokumentumokat. Úgy vélik, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) "szerint atomenergiára olyannyira szükség van, hogy még növelni is kell a kapacitásukat". Az általuk elküldött címen ugyanakkor ilyen megállapítást nem leltük. A hosszú tanulmány egy sora szerint az általuk vizsgált előrejelzések többsége számol az atomenergia előretörésével. (Utóbbival cseng egybe a kormányhű sajtó akkori fordítása is.) Lapunk megkeresésére Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC üvegházgázok mérséklését és a klímaváltozás megfékezését vizsgáló III. munkacsoportjának elnökhelyettese, a CEU professzora megerősítette: az IPCC nem foglal állást egyes eljárásokról, csak kutatásokat összegez. Megjegyzendő: az IPCC-tanulmány hosszan idézi a hátrányokat, így a jelentős társadalmi-szakértői ellenállást, a hulladékügy megoldatlanságát, a lendület lankadását és a drágulást. Ürge-Vorsatz Diana szintén sokszínűen nyilatkozik. A 24.hu-nak éghajlati oldalról üdvözölte az atomenergiát, környezetvédelmi és etikai szempontból viszont megkérdőjelezte. A tavaly ősszel bemutatott, az ágazatról borús képet festő World Nuclear Industry Status Report 2019 előszavában azt veti fel, hogy bár az IPCC-forgatókönyvek általában támaszkodnak az atomenergiára, az iparág költséghatékonysága kérdéses.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mint hivatkozás értelmezése kissé összetettebb. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagja csak OECD-állam lehet. Ugyanakkor az OECD szakügynöksége az elfogultságát nevében is vállaló Nukleáris Energiaügynökség (OECD NEA). Az IEA hivatkozott állásfoglalása valóban "szükségesnek" nevezi az atomenergiát a párizsi klímacélok teljesítéséhez. A Portfolio tavaly novemberi konferenciáján ugyanakkor az IEA vezető közgazdásza, Varró László a jelentést a legkevésbé sem a derűs atompártiság jegyében mutatta be. Egyértelműsítette: nemrég frissített véleményük szerint a világ jó része a legolcsóbban atomenergiával válhat karbonmentessé. Ugyanakkor az IEA szerint a cél atomenergia nélkül is elérhető. Így nem tévednek az így döntő államok sem. "Adjunk egy utolsó esélyt az atomenergiának" - foglalta össze véleményét Varró László.
Az OECD vállaltan atomlobbista ügynöksége - és nem az OECD - a hivatal által idézett véleményében szintén csak "fontos szerepet" tulajdonít a nukleáris energiának. De még az OECD NEA tavaly év elején Magyarországon bemutatott karbonmentesítési menetrendje is tartalmaz atom nélküli változatot. Igaz, azt kiugróan drágaként ábrázolják.
Mindemellett legalább annyi tanulmány mutat az atomnál olcsóbb jövőképet, mint ahány kormányképviselő vagy Fidesz-közeli szakértő veti el ezt élesen. De a miniszterelnök és köre által tévesen idézett szervezetek sem állítják, hogy atomenergia nélkül elképzelhetetlen a szén-dioxid-mentesítés.
