Öveges József professzor nem élhette meg, de 1996-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat megvalósítatta az álmát, a Csodák Palotáját. Az immár negyedik budapesti helyszínen, két szinten, ötezer négyzetméteren működő tudományos élményközpont kicsit játszóház, kicsit interaktív múzeum, kicsit szórakozóhely, kicsit oktatási intézmény, vagy mindennél több és kevesebb egyszerre.
Az alapító Eötvös Loránd Fizikai Társulathoz szakmai tapasztalataival és pénzzel is csatlakozott Tamás István mérnök, közgazdász, az International Business School (IBS) alapítója, akinek lánya, Mizda Katalin 2011 óta vezeti az intézményt.
- A science center a természettudományi múzeumtól a játszóházig sokféle helyet jelentő gyűjtőfogalom. Szeretném, hogy a látogatóink játszóházként éljék meg az élményt, akárhány évesek is legyenek. Fontos, hogy a szeniorok sem csak kísérőként, hanem résztvevőként is élvezzék a játékot, és ők is, és a gyerekek is észrevehetően-észrevétlenül tanuljanak. Teljesen kéz a kézben kell lennie a tanulásnak és a játéknak – meséli a négy gyerekes anya Mizda Katalin.
- A Csodák Palotáját fizikusok hozták létre, de 2011 óta próbálok minél több téma felé nyitni. Szeretném, ha nagyobb teret kapna a többi természettudományos terület, sőt a humántudományok felé is tárnám az intézményt. Szubjektív választás, hogy milyen játékaink, milyen tematikus egységeink vannak, ma már a világban akkora a tudományos tár, hogy nem lehet mindent lefedni. Speciális oktatási intézményként nem szisztematikusan szeretnénk oktatni, hanem az érdeklődést, a tanulás utáni vágyat szeretnénk felkelteni, vagy megőrizni – egészíti ki Mizda Katalin.
- 1996-tól a Váci úton, 2005-2012 között a Millenárison a Jövő Háza kiállítás mellett, majd a Camponában folytattuk. A Budafok-Tétényi helyszín megerősített minket abban, hogy a Csodák Palotája kedvéért bárhová elmennek az emberek – bizonyítja a vezető, hogy minden rosszban lehet valami jó. A közönség nagyjából fele budapesti, 35 százaléka vidékről, 15 százaléka külföldről érkezik. 50 ezer körüli az iskolai csoportos látogatók száma az óvodástól egyetemista korosztályig, a többiek egyéni- családi látogatók, néha céges rendezvényeket is szerveznek, de a randiprogram is népszerű. A csoportok között felső tagozatos és középiskola első éveiben tanuló diákok vannak többségben, a családok inkább kisebb gyerekekkel jönnek. Szeptember és január a legkevésbé látogatott, a nyári három hónap nagyon forgalmas, az őszi-tavaszi átmeneti hónapokban nagyon függ az időjárástól a látogatók száma.
- 1996-ban hihetetlen újdonság volt a Csodák Palotája, néhány hét alatt háromszázezren jöttek el. Azóta nagyon más a világ, és bár a matematika és a fizika alapjai nem változtak, folyamatosan fejlődünk. Tapasztalva, hogy a nagyobb gyerekeim kicsit kinőtték már a Csodák Palotáját, de maradt igényük ilyen jellegű kikapcsolódásra, újabb tematikus egységeket hoztunk létre. Ilyen a 360 fokos vetítésre alkalmas Körmozi, ilyenek az interaktív asztalok, vagy a négy természettudományos témájú szabadulószoba. A mérnök szobája a fizikára, a Bella megmentésére létrejött Vészhelyzet a biológiára, a Világjáró a földrajzra,
A megújuló város a környezetvédelemre alapul – mutatja be Mizda Katalin, mivel vonzzák még a közönséget.
- Egy-egy játékkal már nem bővítünk, elődöm Egyed László mérnökként még saját műhelyt üzemeltetett, részt vett egy-egy kitalált új játék fejlesztésében és elkészítésében. Ma már azonban egy új játéknak nincs hírértéke, ezért gondolkodunk inkább tematikus egységek létrehozatalában. Így volt ez a szívemhez közel álló Születés kiállítással is, amely a biológia felé való nyitás jegyében készült, megjelenítve a felvilágosítás témakörét. Ebben Dr. Timmermann Gábor, a hasonló gondolattal már régóta foglalkozó szülész-nőgyógyász szakmai segítsége volt nélkülözhetetlen – mesél két ember hasonló, majd megvalósult terveiről Mizda Katalin.
Lépjünk be a fizikai valóságba! – lehetne a Csodák Palotája szlogenje, hangsúlyozva, hogy a virtuális világban nagyon tájékozott gyerekek számára milyen nagy élmény a rácsodálkozás fizikai törvényszerűségekre, amelyek kézzel foghatóak, szagolhatóak, láthatóak, hallhatóak és tapinthatóak. A 250 játék önálló felfedezésre buzdít, de demonstrátorok is segítenek nyolc tematikus egység használatában bizonytalanoknak.
