Budapest;Lánchíd;Váralagút;

- Eredménytelennek nyilvánították a Lánchíd és a Váralagút felújítására kiírt tendert

Ugyan minden beérkezett ajánlatot érvényesnek találtak, a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő arra, hogy akár a legkedvezőbb ajánlatot tevő céggel szerződést köthessenek.

A Budapest Városüzemeltetési Holding (BVH) a határidő végéig kivárva, január 21-én küldte meg a döntését az ajánlatadó cégeknek a Lánchíd és a Váralagút rekonstrukciójára és a kapcsolódó beruházásokra – köztük a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró felújítására – kiírt tenderrel kapcsolatban. A közbeszerzési eljárást mindkét részfeladat esetében érvényesnek – mindkét feladatra négy-négy cég pályázott -, ugyanakkor eredménytelennek nyilvánították. A rendelkezésre álló anyagi fedezet összege ugyanis nem elegendő arra, hogy akár a legkedvezőbb ajánlatot tevő céggel szerződést köthessenek.

Az ajánlatok értékelése alapján az is megállapítható, hogy a rendelkezésre álló teljes beruházási összeg – bruttó 23,36 milliárd forint – önmagában még a Széchenyi Lánchíd rekonstrukciójára sem elegendő. Ráadásul a cégek által ajánlott nettó árakon felül a kivitelezővel kötendő szerződéstervezet 10 százalék kötelező tartalékkeretet tartalmaz, így a fedezet meghatározásához az ajánlati árhoz ezt, valamint a 1,5 százalékos mérnökdíjat és az 1 százalékos egyéb költséget is hozzá kell számolni.

Karácsony Gergely főpolgármester ezért azt tanácsolja a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy vizsgálják felül a feladatok kivitelezési sorrendjét és ütemezését, valamint kezdeményezi a kormánynál a Várhegy-alagút felújítására biztosított 6 milliárd forint átcsoportosítását a Lánchíd felújítására. Ezenfelül szükségesnek tartja a beruházás terveinek, a közbeszerzési kiírás feltételeinek áttekintését a költségek csökkentése érdekében.

Karácsony Gergely ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Lánchíd mielőbbi felújítását továbbra is kiemelt jelentőségű feladatnak tartja.

Karácsony Gergely szerint a Lánchíd felújítását össze kell hangolni a térség többi fejlesztési tervével, így például a Váralagút és a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró rekonstrukciójával, a pesti alsó rakpart, a Clark Ádám tér és a Széchenyi István tér fejlesztésével, valamint a Belváros forgalomcsillapításával. A szűkös anyagi forrásokra tekintettel azonban ezeket külön-külön meg kell vizsgálni. A főpolgármester egyúttal társadalmi párbeszédet kezdeményezne arról, hogy a hídon a felújítás után milyen forgalmi rendet alakítsanak ki. Ő maga a minél jelentősebb forgalomkorlátozás mellett teszi le a voksát. Az előterjesztésben nem szerepel, de a Népszava információi szerint a főváros a korábban is tarthatatlannak tartott 18 hónapos felújítási időt 24 hónapra növelné. Csakhogy a kormány 6 milliárdos támogatásról szereplő határozatában ez feltételként szerepel. Ha a Karácsony- kabinet ettől eltér a közbeszerzési kiírásban, akkor azt kockáztatja, hogy a kormány a korábban ígért támogatást is visszavonja.

Ha a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadja Karácsony Gergely javaslatát és új tendert írnak ki a Lánchíd immáron Várhegytől független felújítására, akkor újabb 6-8 hónapot késhet a rekonstrukció. Holott a munka nagyon is esedékes lenne. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy közelmúltban elkészült állapotjelentésre hivatkozva január 4-től kitiltotta a hídról az 5 tonnánál nehezebb járműveket, így a BKV járatain kívül minden buszt.

Ez kevéssé meglepő, az átkelő rekonstrukcióját ugyanis már 2002-ben megígérte a városvezetés, mivel 1988 óta nem történt átfogó felújítás. De 2011-re is csupán a műszaki felülvizsgálat készült el, amiben viszont leírták, hogy a híd kritikus műszaki állapotban van. A tervek 2014-re készültek el, a kivitelezői tendert viszont csak 2018-ban sikerült kiírni, de a járdaszélesítés elhagyása miatt vissza kellett hívni. A kormány erre lecsípett egymilliárdot a hídfelújításra ígért 7 milliárdból. Az új közbeszerzési pályázat határidejét kétszer is kitolták, mire tavaly szeptemberben felbontották a beérkezett ajánlatokat. A Tarlós István-féle városvezetés erősen meghökkent: kivitelezők 35,8 -38,6 milliárd közötti összeget kértek a híd és az alagút felújítására. Csakhogy összesen 23,4 milliárd forint volt a kettőre együtt. (Ebből 6 milliárdot ad az állam, 14,7 milliárd forint hitel, a többit a főváros adja hozzá.)

A Karácsony vezette új kabinet a választások után megpróbálta lejjebb szorítani az árakat, de nem sokra jutott a céges alkukban. Már akkor felröppent a hír: várhatóan elhagyják az alagút felújítását, hogy legalább a híd rekonstrukciójának nekikezdhessenek. De a rendelkezésre álló pénz arra is kevés. Első körben az ajánlati kötöttség kitolása mellett döntöttek, Karácsony Gergely pedig intenzív kommunikációs kampányba kezdett a hiányzó pénz kormánytól való begyűjtéséhez, de a nyomásgyakorlás egyelőre nem járt sikerrel. Hiába vetették fel a Közfejlesztések Tanácsának előző ülésén is. Sokan tartanak attól, ha az Orbán-kabinet végül kötélnek áll, súlyos alkut kínál: a Liget-projekt folytatását vagy éppen a szuperkórház fővárosi támogatását kérik cserébe.

A hatályos jogszabályok szerint Dézsi Csaba András nem lehetne egyszerre orvos és városvezető, de ez akadálynak sem nevezhető a NER számára.