Mindazok, akik olvasták az Utas és holdvilágot, vagy A Pendragon legendát, kétségtelenül nagy lelkesedéssel fordulnak Szerb Antal életműve felé. Szépirodalmi írásai mellett azonban gyakran előkerül a Magyar irodalomtörténet, illetve A világirodalom története is, amelyek címben megjelölt műfajuk ellenére mindennapi olvasásra is alkalmasak lehetnek. – Szerb Antalnak a Magyar irodalomtörténet megírása előtt, a húszas évek második felében klasszikus irodalomtörténészi munkássága volt, tanulmányokat írt Berzsenyiről, Vörösmartyról, vagy a magyar újromantikus drámáról. Ehhez képest ez a mű könnyedebb stílusú, ha tetszik, „regényes irodalomtörténet” – talán az sem véletlen, hogy Szerb regényírói pályafutása a Magyar irodalomtörténettel körülbelül egy időben indult, a szintén 1934-ben megjelenő A Pendragon legendával – nyilatkozta Pálfy Eszter, aki a 2019-ben megjelent javított, jegyzetekkel ellátott, teljes Magyar irodalomtörténetet gondozta és rendezte sajtó alá.
A cél az volt, hogy a Magyar irodalomtörténet 1935-ös, vagyis a Szerb Antal által utoljára javított kiadásának szövegét állítsák vissza, helyesírásában és stilisztikailag modernizált formában. – Az 1935-ös szöveget a későbbi, marxista cenzúrával megjelent kiadásokkal, illetve a rendszerváltás után újra kiadott szövegváltozattal is összevetve nemcsak az derült ki, hogy több cenzúrázott szövegrész 1989 után sem került vissza a mű szövegébe, hanem a korábbi évtizedek számos sajtóhibája is feltűnő volt – részletezte Pálfy Eszter, hozzátéve, számos adatot is javított a szöveggondozás során, s ezt követően Schmal Alexandra végzett további szerkesztési feladatokat. Pálfy Eszter megjegyezte, azért is izgalmas művek napjaink olvasóinak is, mert rengeteg olyan kérdésről is szólnak, ami az embert foglalkoztathatja: különböző személyiségtípusokról, érzelmekről, társadalmi kérdésekről. Hangsúlyozta, Szerb Antal konkrét szövegértelmezései nagyrészt ma is megállják a helyüket.
Szerb az előszóban azt fogalmazza meg, hogy a magyar irodalom történetét akarja megírni felnőttek számára, úgy értve, hogy az iskolai irodalomoktatáshoz képest más szemléletű művet akar létrehozni. De azt gondolom, mai olvasásához sem kell irodalmárnak lenni, irodalomórákra pedig járt mindenki, aki kezébe veszi ezt a könyvet – emelte ki továbbá Pálfy Eszter. – Az általános tapasztalat egyébként az, hogy „szélesebb olvasóközönségnek” szóló művet úgysem lehet megjelentetni a hivatalos szakma felhördülése nélkül – jegyezte meg, hozzátéve, ez szerinte nem is baj, mert fontos kérdések kerülhetnek így előtérbe, mint ahogy például nemrég Háy János irodalomtörténete kapcsán is megindult a vita az irodalomtörténet-írásról és az irodalomoktatásról.
A kötet kiadásával szinte egy időben jelent meg Havasréti József Szerb Antal-monográfiájának második, átdolgozott kiadása is, amelyben az író személyes világába is bepillantást nyerhet az olvasó. Pálfy Eszter ennek kapcsán elmondta, szerencsésnek tartja, hogy a szerző életművére így több szempontból is egyszerre irányul figyelem. – Noha nem állíthatjuk, hogy Szerb Antal az elmúlt évtizedekben kikerült volna az irodalmi kánonból, az biztos, hogy túlságosan nagy szakmai-tudományos érdeklődés nem kísérte az életművét. Utoljára 1973-ban jelent meg róla átfogó monográfia, Poszler Györgytől. Havasréti először 2013-ban kiadott, majd idén kiegészített formában újra megjelenő monográfiája tehát mindenképp hiánypótló munka: az irodalomtörténet-írásnak időről időre újra kell értelmeznie a kanonikus szerzőit. Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a kötet a szövegelemzések mellett Szerb Antal alakjáról is portrét rajzol: izgalmas olvasmány, amely nem csak a szűkebb szakma számára készült. – Bár távol áll tőlem az az attitűd, hogy igazságot követeljek a szerzőnek, akivel éppen foglalkozom, vagyis elvárjam, hogy helyezzük a legmagasabb polcra az irodalomtörténetben, és olvassa az egész világ, Szerb Antal tényleg kiváló író és gondolkodó volt, örülök, hogy mostanában sokat foglalkozunk vele.
Az író bizonyára legnépszerűbb regényeinek kapcsán Pálfy Eszter elmondta, az Utas és holdvilág és A Pendragon legenda olyan könyvek, amelyekben minden megvan az olvasói népszerűséghez: nem élnek túlságosan bonyolult poétikai eszközökkel, és misztikus nyomozásra hívnak, mindvégig lebegtetve, hogy a regény végén felsejlik majd valamiféle nagy igazság – ez pedig fenntartja a feszültséget az olvasás során. Ezenkívül Szerb erős karakteralkotásban, mindkét említett könyv hatásosan formálja meg és teszi érdekessé főhősét, hangsúlyozta. – Az biztos, hogy szépirodalmi és irodalomtörténeti szempontból is fontos életműről van szó. Az a kép pedig, amely Szerb személyiségéről, gondolkodásmódjáról és meggyőződéseiről kibontakozik Havasréti József monográfiájában, nemcsak a szépirodalmi és irodalomtörténeti munkák, hanem naplójegyzetek, levelek alapján, még inkább meggyőzött arról, hogy Szerb kiemelkedően fontos figurája a magyar irodalomtörténetnek.
Infó:
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Magvető, 2019., első gondozott kiadás, a szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta: Pálfy Eszter.
Havasréti József: Szerb Antal, Magvető, 2019., második, átdolgozott kiadás.
