Múlt héten megszületett a döntés, ki az a negyvenöt középgenerációs (35-65 év közötti) író, akinek a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Programja keretében Térey János-ösztöndíjat biztosít legfeljebb öt évre. Az ösztöndíj összege havi bruttó 320 ezer forint – adta hírül honlapján a PIM. Egy tizenkilenc tagú szakmai zsűri választott több, mint 330 jelölt közül 30 írót, további 15-öt pedig tartaléklistára javasolt. A tartaléklistát látva a PIM főigazgatója – a magát 200 százalékos orbánistaként jellemző − Demeter Szilárd javaslatára a Térey Ösztöndíjbizottság úgy döntött, két évre mind a 45 kiválasztott író megkapja a Térey-ösztöndíjat” – írta a múzeum. A zsűri elnöke a júniusban elhunyt Térey János özvegye, Harmath Artemisz volt, tagjai az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, a PIM és írószervezetek delegáltjai. Így Térey-ösztöndíjat kaphat a kormányközeli, az elmúlt években milliárdokkal támogatott Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft. íróakadémiája, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kilenc oktatója, illetve vezetője, Orbán János Dénes is. Az akadémia honlapja szerint itt tanít a PIM főigazgatója, Demeter Szilárd is.
Nem kérnek belőle
A hír bejelentése után nem sokkal Bartók Imre író a közösségi oldalán közölte: nem kér az ösztöndíjból. „Enyhén szólva aggályosnak találom a díj létrejöttének körülményeit, annak átláthatatlanságát, az azt életre hívó Demeter Szilárd személyét, és nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként DSZ példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk. Mindannyian tudjuk, hogy ami történik, nem normális. Ebből az idiotisztikus és nyomasztó összegből – fejenként 16-17 millió forint – meg lehetett volna menteni a József Attila Kört” – írta többek között, megemlítve, hogy 34 éves, meg sem kaphatta volna az ösztöndíjat. Bartók Imre ösztöndíját végül Bartis Attila kapta meg.
Az ösztöndíjból Csehy Zoltán költő sem kért. „Részint azért, mert nem pályáztam rá, jelölés alapján kaptam, és sem a döntnökök személye nem ismert, sem a döntés kritériumai nem voltak világosak” – indokolt. „Miután a győztesek között közmegbecsülésnek örvendő, jelentős alkotók és közismert irodalmi élősködők egyaránt szerepeltek, sőt akadt olyan személy is, akinek »irodalmi« tevékenysége egy pályakezdő színvonalát is alig éri el, s akinek a köteteit fellépésétől kezdve negatív kritikai visszhang kíséri, a bizottság tagjait gyaníthatóan aligha irodalomesztétikai szempontok vezették. Ez a szélsőséges széttartás egyszerre komikus és ijesztő: olyan, mint az Andersen-mesében, amikor a ganajtúró bogár azt hitte, máris nemes lett, mert az istállóban a császár fenekéhez férkőzött. Pedig alighanem a saját halálához került közelebb” − írta döntése kapcsán.
Nem volt nyilvános pályázat
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát hívták a Térey-ösztöndíj a jelölő szervezetek közé, de nem fogadták el a felkérést.
- Magyarországon a művészeti díjak és ösztöndíjak nincsenek elválasztva a politikától. A Térey-ösztöndíj sajátos keveréke az évjáradéknak és ösztöndíjnak: osztják, de utólag konkrét műre kell szerződni. Azonban az egész rendszer nincs rendben. A megosztottság, amelyet a díj keltett, jól mutatja ezt. Az állam adjon kitüntetéseket az ország szolgálatáért, de művészeti kérdésekben nem illetékes. Ha elő akarja mozdítani a művészi alkotómunkát, olyan rendszert alakítson ki, amely a lehető legtávolabb van a pártpolitikától. Ehelyett 2010 után az állami díjak jelölési rendje olyan módon változott meg, amely világossá tette, hogy nem tisztán szakmai döntésről van szó. A Térey-ösztöndíj esetében az is probléma volt, hogy a felkérés nem tartalmazta a jelölés és döntéshozatal szabályzatát. Legfőképpen azonban nem legitimálhatjuk a díjosztások olyan rendszerét, amellyel nem értünk egyet – válaszolta a Népszavának Ferencz Győző, a Széchenyi Akadémia ügyvezető elnöke, aki hangsúlyozta személyes meggyőződését, hogy senkinek nincs joga ítéletet mondani azokról, akik személyes okokból elfogadták vagy visszautasították az ösztöndíjat.
- Zajlott belső vita, amikor megkaptuk a jelölésre való felkérést, de mivel senki nem kap Térey-ösztöndíjat anélkül, hogy irodalmi szervezet vagy intézmény nominálta volna, vállaltuk a feladatot – válaszolta a Népszavának Szkárosi Endre, a Szépírók Társasága elnöke. - Az általunk jelölt 30 íróval egyeztettünk, mielőtt elküldtük volna a neveket, voltak, akik már előre, hárman-négyen pedig a jelölés után jelezték, hogy nem fogadnák el az ösztöndíjat, így ők már nem is szerepeltek a Szépírók Társasága névsorában – reagál arra, ez még értelemszerűen és jóval azelőtt történt így, hogy a PIM egyeztetést kért volna.
- Úgy tudom, hogy anno Térey János kezdeményezése volt, hogy a középgenerációs írók életét támogatással könnyítsék, ezért lett ő a névadó, és bár valóban kissé kutyafuttában alakult az ösztöndíj, menet közben mind jobban tisztázódtak a részletek, attól kezdve pedig, hogy a Szépírók Társasága igent mondott a felkérésre, folyamatos volt az egyeztetés, legfőképpen azért, hogy világosan lássuk, illetve ha lehet, alakítsuk is a részleteket. Nyilván szerencsésebb lett volna, ha nyilvános pályázatot írtak volna ki, de arra nem volt elég ennyi idő – mond részleteket Szkárosi Endre, aki szerint az öt éves „futamidő” annak köszönhető, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum kulturális stratégiai intézetként öt éves költségvetéssel tervez.
Térey János özvegye, Harmath Artemisz − az ösztöndíjat odaítélő bizottság elnöke, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum igazgatója – a Népszavának elmondta: minőségi szempontok szerint választották ki az ösztöndíjasokat. „Szeretnénk a középgeneráció jó szerzőinek nyugodt környezetet biztosítani, hogy folytathassák a munkájukat és ne kelljen egyéb ügyekben – amit esetleg csak anyagi okokból vállalnának – szétaprózódniuk. De nem szeretném értékelni a bizottság döntését. Mindenkinek egy szavazata volt, tehát mindenki legbelül a saját szavazatáért vállal felelősséget. Az ügymenet jogszerű és demokratikus volt, többkörös és titkos, tehát konszenzusra törekvő.”
Kötelező szereplés
Demeter Szilárd a Spirit FM Keljfeljancsi című műsorában azzal kapcsolatban, hogy Bartók Imre a korhatári feltételeknek nem felelt meg, így reagált: „Bartók Imre munkásságát nagyon értékelte Térey János, és Artemisz azt mondta, hogy ha valakinek adna János, akkor az ő lenne. Azt kértem a jelölő szervezetektől és a kuratóriumtól, hogy mindenki a saját jelöltjeivel egyeztesse le, hogy elfogadja-e a szereplést. Egész addig, amíg Bartók Imre el nem kezdte az ámokfutását a Facebook-on, abban a tudatban éltem, hogy vele is egyeztetve volt.” Demeter arról is beszélt, hogy neki miért volt (van) vétójoga. „Fenntartói logika, ha már kibulizok egy ilyen ösztöndíjat és felelős vagyok érte és én írok alá papírokat, akkor jogom van ahhoz, hogyha a végső listában látok olyan szereplőket, akik nem érdemesültek a Térey-ösztöndíjra, azokat ne fogadhassam el” – mondta.
A PIM főigazgatója ugyanakkor arra már nem tért ki, hogy a Térey-ösztöndíj nem egy egyszerű alkotói ösztöndíj. A szerződésben ugyanis − amit sürgősen alá kell írni, mert az ösztöndíjat február 1-től folyósítják − ez is szerepel: „a Szerző jelen szerződés időtartama alatt aktívan részt vesz a magyar irodalom népszerűsítésében, amelynek körében – felkérésre, külön díjazási igény nélkül – részt vesz az alábbi rendezvények valamelyikén:
a) a PIM-ben vagy PIM által szervezett irodalmi fesztivál;
b) a PIM által szervezett bármely felolvasóest, író-olvasó találkozó, kötetbemutató, stb.;
c) a Petőfi Irodalmi Ügynökség által szervezett »Írókaraván« rendezvénysorozat."
Vagyis a szerződésben az ösztöndíjasnak vállalnia kell, hogy azon kívül, hogy megírja, amit meg kell írnia, még részt is vesz valamin, de nem tudni, hányszor, kikkel, hol. A PIM ráadásul azonnali hatályú felmondással élhet abban az esetben, ha az ösztöndíjas „méltatlanná” válik, olyan „magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az Ösztöndíj tekintélyét vagy jó hírnevét, súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a PIM az Ösztöndíjat továbbra is folyósítsa Szerző részére”.
Ami a méltatlanságot illeti, minden jel szerint ezzel kapcsolatban is a Térey-ösztöndíjat "kibulizó" Demeter Szilárdé lesz a végső szó.
