Nagyon jó éve volt tavaly a magyar gazdaságnak, a növekedés megközelítette az 5 százalékos ütemet, és több száz milliárd forintnyi terven felüli bevételre tett szert a költségvetés – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) decemberi költségvetési jelentéséből. A számok mögé nézve azonban meglepő folyamatok láthatóak a költségvetési bevételek környékén. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor átalakította az adópolitikát - a gazdaságpolitikát akkor irányító Matolcsy György elképzelései szerint. Az új célkitűzés az lett, hogy a jövedelmekkel szemben a fogyasztást adóztassák. A tavalyi számok ismertében ez a terv részlegesen teljesült: a fogyasztási adóbevételek az egekbe szöktek, ám a jövedelem-típusúak is. Legalábbis, ami a lakosságét illeti. A cégek jövedelmeit terhelő adók ugyanakkor reálértéken gyakorlatilag szinten maradtak, egyes befizetéseik, például a társasági adóbevételek pedig még csökkentek is 2010-óta.
Tavaly a Pénzügyminisztérium szerint alig 303 milliárd forintnyi társasági adót fizettek be az arra kötelezett, illetve az ezen adózási formát választó cégek (ezek jellemzően a magyarországi hazai nagyvállalatok, és a kormány által a ciklus elején "elátkozott" multik). A költségvetés társasági adóbevételei utoljára 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint tavaly, azaz a kormánynak húsz éves rekordot sikerült 2019-ben beállítania. A tavalyi adóbevételek azonban az 2018-as 380 milliárd forintos bevételtől is elmaradnak. A befizetések főként a társasági nyereségadó kulcsának jelentős visszavágása miatt csökentek: 2010-ben 19, illetve 10 százalék volt az adó kulcsa az árbevétel függvényében, ez 2017-től csökkent 9 százalékra.
A 77 milliárd forintos elmaradást a PM azzal magyarázta, hogy tavaly eltörölték a cégek decemberi adóelőleg-feltöltési kötelezettségét, így az adójukat csak idén, a mérleg készítése után, májusban kell az érintett cégeknek befizetniük a büdzsébe. A PM számai szerint a magyar cégek idei társasági adólapja – vagyis várható nyeresége - 6823 milliárd forint lesz. Tavaly ez az összeg 5600-6000 milliárd forint között lehetett, és ebből a nyereségből szedett be az állam 303 milliárd forintot, azaz a teljes nyereség 5 százalékát. A társasági adó kulcsa valójában 9 százalék, de a számtalan kedvezmény után a tényleges adóteher 5 százalék körüli összegre csökken. Ezt több szakértő is úgy értékeli: a társasági adó hatálya alá tartozó cégek valódi adóparadicsomi állapotokat találnak idehaza. A céges adófizetés torzulását jelzi, hogy eközben a három kisvállalati adóból (eva, kiva és kata) tavaly 272 milliárd forint folyt be, vagyis a kis cégek közel azonos nagyságrendben fizettek adót, mint a nagyvállalatok.
Miközben a cégek befizetései szinten maradtak, a lakosság adóbefizetései nőttek: 2010-ben még csak 1860 milliárd forint folyt be ebből a forrásból a kincstárba, 2014-ben pedig még ennél is kevesebb 1753 milliárd forint. Tavaly viszont már 2698 milliárd forint, így a növekedés 2010 óta 45 százalékos. A lakossági befizetések a személyi jövedelemadóból (szja), az illetékbefizetésekből illetve a gépjárműadóból származnak. Ez utóbbi érdemben nem változott, tavaly 50 milliárd forint folyt be. Az illetékbevételek tíz év alatt 158 százalékkal nőttek, így tavaly már 215 milliárd forintra rúgtak, a növekedés mögött pedig egyértelműen a lakásárak jelentős emelkedése áll áll. A legnagyobb tételt az szja jelenti, amelyből tavaly 2424 milliárdot szedett be a büdzsé. Ez 37 százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt. Az szja-bevételek érdemi növekedése főleg az utóbbi három évben bekövetkezett béremelkedések és kisebb részben a jövedelmek fehéredésnek a következménye.
A 2010 utáni gazdaságpolitika sarokköve lett a fogyasztási típusú adók arányának növelése a kincstári bevételeken belül, és ez a célkitűzés maradéktalanul teljesült: a 2010 és a 2019 között a fogyasztási típusú bevételek 92 százalékkal emelkedtek, tavaly már 6140 milliárd forint folyt be ebből a forrásból. Az általános forgalmi adó, azaz az áfa-bevételek megduplázódása több egymástól független okra vezethető vissza: az elmúlt években bekövetkezett gazdasági növekedés magával húzta a jövedelmeket és így a lakosság fogyasztását is. Ettől függetlenül még a 2010-es évek első felében több olyan áfa-bevételt fehérítő lépést tett a kormány – online kasszák, az elektronikus árukövetés, majd az online számlázás –, amelyek rendkívül kockázatossá tették az áfacsalást. Mindezek következtében a NAV áfa-beszedési hatékonysága megközelíti már az uniós átlagot. A magas áfa-bevételekben az is közrejátszik, hogy a világon idehaza a legmagasabb a forgalmi adó a 27 százalékos fő kulcsával, igaz egyre több termék és a szolgáltatás kerül át kedvezményes forgalmiadó körbe, így ez tényleges áfa terhelés 20 százalék körüli.
