Egyre látványosabban fordulnak el a befektetők az ingatlanpiactól. Tavaly év végére a fővárosban és vidéken is csökkent az ilyen célú vásárlások aránya, miközben egyre többen adják el korábbi befektetéseiket. Ez a tendencia már a Duna House ingatlanközvetítő hálózat tavaly novemberi adataiból is kirajzolódott, a decemberi mérés pedig a folyamat erősödését mutatják. Míg novemberben egy hajszállal még nőtt a fővárosban a befektetési célú vásárlás, addig decemberben már megfordult a trend, és a 2018 decemberi 53 százalékról 45 százalékra esett vissza. Ezzel együtt az ingatlanvásárlás okaként legtöbbször még mindig a befektetést jelölik meg a vásárlók. (A főként Budapesten és a vidéki nagyvárosokban jelen lévő Duna House hálózatában a befektetési vásárlás némiképp felülreprezentált lehet. A vevők és eladók nyilatkozatai alapján készülő elemzésekben a később önállósodni akaró gyerekeknek vásárolt ingatlant is a befektetési kategóriába sorolják.)
Látványos változás azonban, hogy mind a fővárosban, mind vidéken egyre nagyobb arányban említik az eladók a korábbi befektetések piacra dobását. Budapesten egy év alatt 9, vidéken 11 százalékkal nőtt az ilyen eladások száma, így már minden hetedik lakást e célból értékesítenek. Jól megválasztott elhelyezkedéssel ugyanakkor továbbra is megéri ingatlanokba fektetni, igaz, a lassuló ingatlan-áremelkedés nagyobb körültekintésre inti az e célból vásárlókat- hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy 2019-ben véget ért az évek óta tartó kétszámjegyű éves áremelkedési trend, és az idén már konszolidáltabb mértékű drágulás várható.
Az Eurostat adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben már „csak” 7,8 százalékkal emelkedtek a hazai ingatlanárak az egy évvel korábbihoz képest, ami a 27 vizsgált tagállam közül a 10. helyre sorolta be a magyar lakáspiacot. A drágulás tehát nem állt meg, az áremelkedés üteme azonban jelentősen lelassult, hiszen a tavalyi második negyedévben még 14,1, az első negyedévben pedig 17 százalékos volt az éves növekedés. Sőt, ha az egyes negyedéveket hasonlítjuk össze, akkor a második negyedévben az elsőhöz képest gyakorlatilag stagnáltak az árak (0,2 százalékos növekedés), majd a harmadik negyedévben elkezdtek csökkenni (1,5 százalékos visszaesés).
Valkó Dávid szerint ugyanakkor a lassuló árnövekedés még évekig elhúzódhat. A lakáspiaci folyamatokat célszerű regionálisan, szegmensekre bontva is vizsgálni - hangsúlyozta. Vannak már olyan területek, ahol ismét tér nyílik a korábbi években szinte elfeledett alkura, vagyis az eredeti ár lefaragására, a legkeresettebb részeken és lakástípusoknál ugyanakkor még mindig gyakori, hogy egymásra licitálnak a vevőjelöltek.
Az elemző úgy látja: ebben a helyzetben továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet egy lakás megvásárlása azoknak, akik az ingatlan későbbi eladásával spekulálnak. A hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetésekkel szemben ugyanis az ingatlanpiac kevéssé inflációérzékeny, így az ilyen befektetések hosszútávon kifizetődnek. A megfelelő ingatlan kiválasztásához ugyanakkor érteni kell az adott típussal és elhelyezkedéssel kapcsolatos tendenciákat is, így vásárlás előtt érdemes szakemberhez fordulni.
Ami pedig a kiadási célú vásárlást illeti: a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is realizálható volt Budapest belvárosában; ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A vidéki nagyvárosok, például Pécs, Szeged vagy Kecskemét ugyanakkor továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokkal kecsegtet. A hozamcsökkenés hátterében az áll, hogy a 2013 után az eladó lakások árának növekedése jóval meghaladta a bérleti díjak drágulását, ami nem kedvezett ezen befektetéseknek.
A lakásárak drágulásának mostani mérséklődése egyébként épp a befektetők kivonulásának köszönhető, aminek hátterében a kedvező kamatozású új állampapír áll – erre utalt Varga Mihály pénzügyminiszter is a Mandinernek adott csütörtöki interjújában. Matolcsy György jegybankelnök kritikájára reagálva – miszerint a kormány lakáspolitikája a felelős az ingatlanárak elszabadulásáért – elismerte: valóban volt keresletnövelő hatása annak, hogy a kormány az otthonteremtési támogatásokkal 700 milliárd forintnyi pluszforrást engedett a lakásépítési piacra, és ezzel az építőipar nem tudott lépést tartani. Budapest lakáspiaca azonban speciális, mert ott megjelentek a befektetési célú lakásvásárlások és a külföldi szereplők is. A pénzügyminiszter szerint a Magyar Állampapír Plusz júniusi indulása óta épp a kormány fékezi az árnövekedést: 3300 milliárd forint érkezett megtakarításként a kincstárhoz, ami csillapítja az ingatlanpiacot, ezt lehet látni a második féléves adatokon.
