A régi idők viharos vitái helyett immár csendes belenyugvással szavazzák meg a fővárosi iparűzési bevétel megosztását a városatyák. A fővárosi és a huszonhárom kerületi önkormányzatot megillető bevétel megosztását 2006-ban törvényben szabályozta a Parlament. A jogszabályt azóta többször is módosították, legutóbb az önkormányzati választások után, amikor is a fővárost arra kötelezte a Fideszes többségű Országgyűlés, hogy a forrásmegosztás után megkapott összegből elsősorban a közösségi közlekedés működését biztosítsa, minden másra csak ezt követően költhet. A megkötés nem új – csupán szigorodott –, hiszen 2016-ban hasonló pántlikát kötöttek a forrásmegosztás arányának megváltozásával fővárosnak jutó plusz bevételre. Az eredeti 51 százalékról előbb 52,5 százalékra, majd 2017-től 54 százalékra nőtt a főváros részesedése, míg a kerületeké ezzel párhuzamosan 46 százalékra csökkent.
A megosztandó források közé tartozik az idegenforgalmi adóból származó bevétel is, bár ennek összege jelentősen megcsappant egy 2010-es törvénymódosítás után, amit Rogán Antal még belvárosi polgármesterként kezdeményezett. A módosítás következtében a főváros csak ott szedheti be ezt az adót, ahol a kerület ezt a jogot átengedi neki. A turizmus legfőbb haszonélvezőinek számító városrészek természetesen maguk vetik ki és szedik be az adót, de a többi kerület közül is egyre többen térnek át a saját behajtásra. Utoljára a XIX. kerület jelezte tavaly szeptemberben, hogy maga gondoskodik az idegenforgalmi adó beszedéséről. Így a főváros már csak 6 kerülettel osztozik az ebből származó csekély bevételen. A tavalyi 13 millió után idén 18 milliót terveztek be ezen a címen. Szintén osztozkodni kell az iparűzési adót nem fizetőkre kivetett késedelmi pótlékokból és bírságokból befolyó összegen, amely a vonatkozó jogszabályok változása miatt szintén megcsappant: a 2019-es 700 millió helyett az idén már csak 650 millióra számít ebből a városvezetés.
A fővárosi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek közül kétségtelenül az iparűzési adóból (IPA) származó bevétel a legnagyobb. A tavalyi 287,7 milliárd helyett az idén 316 milliárd forintot kasszíroznának ebből az adóból összvárosi szinten. Ez tíz százalékos növekedés, ami igen jól jön az örökké forráshiányos budapesti önkormányzatoknak. Ehhez jön hozzá az átengedett idegenforgalmi adóból és a bírságokból származó 668 millió. A törvény által megszabott arányok szerint az adóból 171,1 milliárdot kap a fővárosi önkormányzat és 145,5 milliárdot dobnak szét a kerületek között. Legtöbbet a három legnagyobb kerület – a III., a XI., és a XIV. – kapja, egyenként 10 milliárdot. Alig marad el mögöttük a XVIII. kerület, míg a sereghajtó I., V., XXIII. kerület alig valamivel 2 milliárd fölötti részt tudhat magáénak. Az viszont még ennél is nagyobb kilengést mutat, hogy mekkora hányadát adja ez a kerület összbevételének. Az IPA-ból alig 2 milliárdot kapó belvárosi önkormányzat ingatlanértékesítései és egyéb adóbevételei révén 47 milliárdos főösszegű költségvetésében például vékonyka szeletet jelent, míg az összesen 9,1 milliárdból gazdálkodó Soroksárnak igen jól jön ez a 2 milliárd. Nem így a 10 milliárdot kihasító három nagy lélekszámú városrész esetében, amelyeknél nagy eltérés nélkül, nagyjából az összbevételük harmadát teszi ki az iparűzési adó.
A bírságokból 351 millió jut a fővárosnak, és 299 millió a 23 kerületnek, míg az idegenforgalmi adóból 9,7 millió a fővárosnak, 8,28 millió pedig a hat a fővárossal együtt adót szedő kerületnek jut.
