Zöldzóna;IKEA;visszavásárlás;bútor;

- Visszavásárolja a használt bútorokat az IKEA

Márciustól indul a „Bútorok második élete”kezdeményezés. Idén négy városban átvételi pontokat és további önkiszolgáló csomagátvételi helyet is létesít itthon a svéd lakberendezési vállalat.

Külsős, azaz nem a cég által fenntartott átvételi pontok nyitását tervezi idén az IKEA négy városban: Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten és Debrecenben. A budaörsi és a soroksári áruházak után a budapesti Örs vezér téri áruháznál is létrehoznak egy önkiszolgáló csomagátvételi pontot. Tavasszal pedig elindul a „Bútorok második élete” elnevezésű kezdeményezés – írta az Index a vállalat sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján.

„Továbbra is azon dolgozunk, hogy úgy bővítsük és alakítsuk ki szolgáltatásainkat, hogy minél több ember számára legyünk elérhetők. Új csatornákba fektetünk, innovatív áruházi jelenlétet tervezünk, és fejlesztjük a digitális platformjainkat, hogy így feleljünk meg vásárlóink elvárásainak” – mondta Mounia El Hilali, az IKEA regionális kereskedelmi vezetője.

A cég arra koncentrál, hogy megkönnyítse az online vásárlást és digitális támogatást nyújtson az áruházakban is. „Digitális szolgáltatásainkkal párhuzamosan áruházaink még mindig kereskedelmünk és sikereink fontos részét jelentik, ezért továbbra is befektetünk azokba (…)” – fogalmazott Federica Barberis regionális értékesítési vezető.

A külső átvételi pontokon a vásárlók dönthetik el, mikor veszik át a megrendeléseiket. A házhoz szállítás kényelmes és megfizethető alternatíváját jelenti, ha a vásárló maga viszi haza a termékeket – mondta a regionális értékesítési vezető. Hat különböző méretű locker közül lehet majd választani, így kisméretű termékeket, de nagyobb megrendeléseket is lehet oda kérni. Ezeket aztán bármikor elvihetők, nem kell bemenni az áruházba és nem kell várakozni a csomagátvételi pultnál.

Mounia El Hilali, az IKEA regionális kereskedelmi vezetője

Visszaveszik a használt bútort

A svéd lakberendezési cég 2030-ra meg kívánja valósítani az úgynevezett körkörös modellt. Ezért minden új termékét úgy is tervezi, hogy azok más célból felhasználhatók, helyrehozhatók, újrafelhasználhatók, újraértékesíthetők és újrahasznosíthatók legyenek, hogy a lehető legkevesebb hulladék képződjön. Az  elkerülés mellett minden keletkezett veszteséget szeretnének visszaforgatni a gyártási láncba. Ezért Csehországban az elmúlt néhány hónapban azzal kezdtek próbálkozni, hogyan lehet új terméket készíteni például kávézacc felhasználásával, Szlovákiában pedig eredményes volt a „Textilek második élete” elnevezésű kezdeményezés; a pozsonyi áruházban keletkezett textilhulladékokból új termékeket gyártottak. 

A tervek szerint márciusban induló „Bútorok második élete” elnevezésű szolgáltatás keretén belül a cég visszavásárolja azokat a bútorokat, amelyekre a vevőknek már nincs szükségük. Ezeket aztán a visszavásárlási áron értékesíti a leértékelt termékek részlegén. „Mivel kiállunk termékeink minősége mellett, így az újraeladott, használt bútorokra egy év garanciát adunk. Így biztosítjuk a termékek lehető leghosszabb ideig tartó használatát” – mondta Vladmiír Víšek, az IKEA regionális fenntarthatósági vezetője.

Vladimír Víšek, az IKEA csehországi-magyarországi-szlovákiai régiójának fenntarthatósági vezetője

Kivonták az egyszer használatos műanyag termékeket

A lakberendezési vállalat az idei évtől kivonták a választékból az egyszer használatos műanyag termékeket, mint a műanyag szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket, italkeverőket, fagyasztótasakokat, szemetes zsákokat, valamint a műanyaggal bevont papírtányérokat és poharakat. „Célunk, hogy vásárlóinkat is arra ösztönözzük, hogy a termékeket hosszú ideig használják, és azokat részesítsék előnyben, amelyek fenntartható módon készültek, például újrahasznosított PET palackokból” – idézte Vladimir Víšeket, a cseh-magyar-szlovák régió fenntarthatósági vezetőjét a cég korábbi közleménye.

Az IKEA forgalma Magyarországon 20,5 százalékkal, 90,3 milliárd forintra nőtt. A magyarországi áruházakban több mint 6,7 millió látogató járt, akik közül 3,5 millióan vásároltak is. A magyar vásárlók 37,1 millió terméket vásároltak, és átlagosan 21 783 forintot költöttek vásárlásonként. A magyarországi vendéglátóhelyeiken egy év alatt 4 millió vásárlót szolgáltak ki.

Az Európai Unióban megtartottuk – Romániával holtversenyben – az utolsó előtti pozíciónkat, és csak Bulgáriát előzzük meg. A V4-ek másik három országától viszont messze lemaradunk.