A sportban az edzésmódszerek folyamatosan fejlődnek, de az eredmények javulását sokszor technológiai újítások hozzák el. Ezúttal a Nike Vaporfly elnevezésű futócipője miatt feszülnek egymásnak üzleti érdekek és különböző sport lobbik. A szóban forgó lábbeli védjegye a magasabb talp, amely speciális habszivacsot rejt, a beépített, szénszálas talplemez pedig egyfajta rugóként funkcionál, amely olyan hatást ér el, mintha a futók egy gyenge, 1-1,5 százalékos lejtőn futnának, emellett pedig 2,7-4 százalékkal kevesebb oxigént használnak fel. Mind a független, mind a Nike által szponzorált tanulmányok kimutatták, hogy a 2016-ban piacra dobott cipő legalább négy százalékkal növeli a sportolók energiahatékonyságát – mindez pedig egy maratonon akár több percnyi javulást is eredményez.
Az elég robusztus, furcsa sarokformával bíró cipő akkor kapott nagyobb publicitást, amikor 2017-ben Eliud Kipchoge először próbált meg két órán belül maratont futni. Vaporfly ide vagy oda, a monzai kísérletben még nem sikerült áttörni az álomhatárt, 2018-ban Berlinben viszont megdöntötte a világcsúcsot, tavaly október 12-én pedig a bécsi kísérletben két órán belül teljesítette a 42,195 kilométeres távot – igaz, ez a futás nem számít hivatalos rekordnak. Másnap a nőknél Brigid Kosgei 81 másodperccel javította meg a brit Paula Radcliffe 2003. április 13-án felállított rekordját – hát persze, hogy Vaporfly cipőben.
A Nike az elmúlt négy évben több fejlesztést is eszközölt cipőjén, a Vaporfly Nextre keresztelt állítólag már öt százalékot ad hozzá a futó teljesítményéhez, a piacra még nem dobott, de Kipchoge által használt Alphafly pedig még ennél is nagyobb segítséget jelenthet.
A férfi maratoni mezőny minden idők legjobb 5 idejét Vaporflyban futották, egyes kutatók szerint pedig már nem etikus az az előny, amit ezek a cipők tudnak. Szerintük a tisztességtelen előnyök elkerülése érdekében a lábbeli középtalpának vastagságát kellene szabályozni. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) jelenlegi szabályai szerint a futócipő nem jelenthet tisztességtelen segítséget vagy előnyt, és mindenki számára elérhetőnek kell lennie, de eléggé általános, konkrétumokat nélkülöző paragrafusról van szó.
A WA tavaly ősszel sportolók, tudósok és jogi szakértők munkacsoportját hozta létre a cipő és annak technológiájának áttekintésére. A WA akkor úgy fogalmazott: az új technológiák fejlesztésének és alkalmazásának ösztönzése mellett megfelelő egyensúlyt kell találni a technikai szabályokban.
A cipő körüli hercehurca nem csak a Nike, a két konkurens japán sportszergyártó, az Asics és a Mizuno életére is hatással van. A rivális márkák részvényeinek értékei bukdácsoltak az elmúlt időszakban, azonban annak hatására, hogy egyre inkább rebesgetik a Vaporfly betiltását, a múlt héten az Asics és a Mizuno részvényei is elkezdtek emelkedni.
„A piacon aggódtak, hogy a Nike elfoglalhatja az Asics részesedését az atlétikai cipők szegmenséből. Ha a jelentések helyesek, enyhültek az eladásokkal kapcsolatos aggodalmak” – mondta Masami Nakanaga, a Tokióban található Iwai Cosmo Securities elemzője. Ugyanakkor a Nike-nál sincs egyelőre ok az aggodalomra, az amerikai NPD csoport vezető sportipari tanácsadója szerint az ellentmondások jók az eladások szempontjából. Matt Powell úgy véli, a huzavona az amatőrök körében fokozhatja az eladásokat, hiszen őket nem érintheti a tilalom.
A nemzetközi szervezet ígérete szerint január végéig dönt arról, betiltja-e a 175, illetve 275 euróért megvásárolható cipők használatát az égisze alá tartozó versenyeken. Amennyiben a lábbeli a jövőben már nem felel meg a WA szabályainak, akkor a Nike a lausanne-i Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulhat jogorvoslatért, a fellebbezés halasztó hatálya miatt pedig a döntésig továbbra is lehetne használni a cipőket. A CAS nem szokta elkapkodni határozatait, a huzavona akár egy évig is eltarthat. Mindez pedig azt jelenti, hogy a tokiói olimpiai még szinte biztosan lehet majd használni a Vaporflyt, s meglepetés lenne, ha a győztes nem egy ilyen lábbeliben érne elsőként a célba.
