;

Zöldzóna;Magyar Madártani Egyesület;erdei fülesbagoly;

- Bagolyfigyelésre hív a madártani egyesület

Péntektől hétfőig tart az erdei fülesbagoly telelőhelyek lakossági, országosan összehangolt felmérése.

Bárki részt vehet az idei év madarának, az erdei fülesbagoly országos telelőhelyeinek felmérésében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett különösen az óvodák, az általános és középiskolák részvételére számít.

A lakossági felmérésének célja egyrészt, hogy a szakértők pontosabb információkat kapjanak a telelő baglyok területi eloszlásáról és nagyságrendjéről. Másrészt fel kívánja hívni a figyelmet a különleges viselkedésű állatokra, de az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is – áll az egyesület közleményében. A Magyar Madártani Egyesület arra buzdítja gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezzenek a madárvilág védelme érdekében. A telelő baglyokat egyébként nemcsak ilyenkor lehet megszámolni a telelő baglyokat, az egyesület egész évben várja az a bagolycsapatokról szóló információkat.

Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma egyes években az ezer példányt is meghaladja! Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, továbbá egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.

A baglyok valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken kisrágcsáló (egér- és pocokfajok) zsákmányállatból általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, amelyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra. 

A baglyok jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra.

 A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont „gombóc”) az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot – hívta fel a figyelmet az egyesület.

A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. A telelő erdei fülesbaglyok napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyasztanak. Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva ez 18-27 ezer (de akár 36-54 ezer) mezőgazdasági kertevő egeret és pockot jelent, sőt a néhány hetesen ivaréretté váló kisrágcsálók utódait is beleszámolva ez a szám még nagyobb. Ha a baglyok (és más ragadozó madarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és csak részben lenne lehetséges. 

Gondatlanságukkal hozzájárultak a tömegszerencsétlenséghez.