Tavaszig adott időt a kormánynak a Magyar Orvosi Kamara arra, hogy döntés szülessen a bérajánlatukról.
A szervezet új vezetői azt is egyértelművé tették szerdai sajtótájékoztatójukon, hogy ha nem jutnak dűlőre a most is zajló, az MSZ-EDDSZ által kezdeményezett sztrájktárgyalásokon, az orvosok fölmondják az önként vállalt túlmunkaszerződéseiket. Miután ennek megszervezésére a kamara vezetőinek a novemberi küldöttgyűlés óta van fölhatalmazásuk, már hozzá is láttak az előkészítő feladatot hoz. Az önkéntes túlmunka fölmondás részleteiről hamarosan egyeztetnek a Magyar Kórházszövetséggel, az intézményekben dolgozó orvosigazgatókkal is.
Már a szerdai ágazati béregyeztetés előtt nyilvánosságra hozta a Magyar Orvosi Kamara az általa kívánatosnak tartott orvosi bértáblát. Aszerint a közszolgáltatást végzők között a rezidensek 688 ezert - 876 ezer forintos, a szakorvosoknak a szakmában eltöltött időtől függően 1 millió 155 ezer forintól 2 millió 26 ezer forintos bért javasolnak. A köztestület által elvárt alapbérekhez az osztrák orvosi bértábla szolgáltatta a mintát, és amit most kérnek az annak a 70 százaléka.
Kincses Gyula elnök hangsúlyozta, hogy a szaktárcával zajló egyeztetés részleteiről nincs lehetősége beszélni, mert megegyeztek, hogy a tárgyalás résztvevői közös közleményt adnak majd ki. Annyit azért elárult, hogy a tárgyalások nemcsak bérről, hanem az egész egészségügyi rendszer finanszírozási átalakításáról fognak szólni, a tavaly év végén megjelent kormányrendelettel kontextusban tekintik át a lehetőségeket. Álmos Péter alelnök mindehhez hozzátette: ha a bértáblájukban foglaltak megvalósulnak akkor Magyarországon csökken az orvoselvándorlás, a most külföldön dolgozó magyar orvosok hazajönnének, és egyben megszűnne a hálapénz. Ha ugyanis az orvosok már kapnak annyi fizetést, hogy akár egy állás is biztosítja a megélhetésüket, attól a pillanattól a kamara nemcsak hogy támogatja a hálapénz büntethetőségét, de egy ezt segítő etikai kódexet is készít.
Arra a kérdésünkre, hogy meddig adtak időt a kormánynak, mielőtt hozzálátnak a túlmunkaszerződések fölmondásának megszervezéséhez, azt válaszolta: legkésőbb tavaszig. Addig is bekérik tagjaiktól ezeket a megállapodásokat, és van már egy adatbázisuk is azokról, akik már jelezték, hajlandók azt fölmondani. Kincses Gyula szerint az, hogy mikortól élesedhet az akciójuk azon is múlik, hogy a most zajló sztrájktárgyalások a kormányzattal hogyan alakulnak. Amíg azok eredményesek, addig „jegelik” a szervezést. Lénárd Rita alelnök mindezt kiegészítette, hogy a bejelentés és a tényleges felmondás között van három hónap, mert a túlmunkát vállalók ügyeleti beosztása körülbelül ekkora rátartással készül.
Az MTI kérdésére Kincses Gyula még elmondta: a „csepegtettet”, kisebb összegekkel megvalósuló béremelés számukra elfogadhatatlan. Ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen egy nagy lépcső, amit – szerinte – el lehetne indítani ez év végén, és januárban ezt követhetné egy nagyobb 90 százalékos, de legalább egy 75 százalékos emelés.
