A kormány idén január elsejétől léptette életbe az életük során legalább négy gyermeket szült nők szja-mentességét, így ennek bevezetéssel kapcsolatban még semmilyen tapasztalata nincs senkinek.
Ezért is volt meglepő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján máris arról beszélt, hogy jövő januártól ezt az örökös adókedvezmény már a háromgyerekes nőkre is kiterjesztené. Ahogy tavaly, úgy most sem hangzott el az, mi a társadalompolitikai célja az adómentességnek, és különösen annak, hogy azt nem csak a most és ezután megszülető, hanem a már felnevelt gyerek után is adják.
A kormány azzal számolt az idei költségvetési tervekben, hogy négy vagy többgyermekesek adómentessége 40 ezer nőt érinthet és ez 20-24 milliárd forintba kerül az idén. A 2016-os kis népszámlálás adatai szerint ugyanakkor összesen 49 ezer nő nevelt családban vagy egyedül legalább négy gyermeket, ráadásul az adókedvezményt a már felnőtt gyermekkel bíró nők is igénybe vehetik – számuk a 60 ezer főt is meghaladhatja – ami kétségeket vett vett a kormány becsléseivel kapcsolatban.
Ugyanezen mikrocenzus szerint 135 ezer családban él jelenleg három gyerek és további 23 ezer nő nevel egyedül három gyereket. Vagyis a háromgyerekes kedvezménye 158 ezer olyan nőt érintene, aki jelenleg is nevel három gyereket. További tízezreket tehet ki azoknak az asszonyoknak a száma, aki már felnevelték három gyereküket, ám neki is járna az adókedvezmény – így akár 200 ezer nőt is érinthet a kormányfő által meglebegtetett adócsökkentés. Ha a terv ebben a formában megvalósulna az évi 130 milliárdos kiadással járna az adókedvezmény bevezetése az átlagbérrel számolva. Az intézkedés költségét az Index is kiszámolta, és hasonló összegre jutott. Az összeg tetemes, hisz a teljes családi adókedvezmény kerül ma a költségvetésnek évi 311 milliárdjába. A kedvezményezett nőknek ugyanez havi 54 ezer, évi 650 ezer forint adómegtakarítást – vagyis pluszjövedelmet jelentene.
Nem mindenki tapsol a kormányfő ötletének: a Költségvetési Tanács (KT) pár nappal a miniszterelnök bejelentése előtt épp azt szögezte le közleményében, hogy a gazdasági növekedés extenzív tartalékai kimerültek, ezért indokolt lenne meghozni azokat a gazdasági hatékonyságot javító intézkedéseket, amelyek révén nemcsak 2020-ban, hanem középtávon is fenntartható az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés. A háromgyerekes anyáknak beígért beígért életfogytig tartó adókedvezmény is a KT által is bírált gazdaságélénkítő-intézkedések sorába sorolható. A magyar gazdaság évtizedek óta folyamatos hatékonysági problémákkal küzd –. ezért fordulhat elő, hogy egy osztrák munkaváló, akár a kétszeresét megtermeli annak, mint amire magyar társa a magyar cégeknél képes – épp ezért is a két-háromszoros jövedelemkülönbség a két ország között. A versenyképességi hátrányt azokkal a termelékenységnövelő intézkedésekkel lehetne meghozni – amit a Költségvetési Tanács is szorgalmaz, ám a kormány első gazdaságvédelmi akciótervében ilyen intézkedések nyoma sem volt. A jelek szerint a készülő második „akcióterv” sem szól másról mint költségvetési keresletélénkítésről, amelynek két csatornája az adók csökkentése és a direkt elkölthető támogatások növelése lehet.
