A tőkepiacok nem honorálták, hogy Orbán Viktor kormányfő csütörtökön, egy év múltán ismét kiállt Magyarországon az újságírók elé. Az amúgy is gyengélkedő forint a sajtótájékoztatót követően tovább vesztett az értékéből, egy euró 333 forintot ért. (Emlékeztetőül: 2019. január 9-én 312 forintos volt az árfolyam.) Ilyenkor mindig felerősödnek azok a vélemények, hogy ideje lenne már alaposan megfontolni Magyarország mikor csatlakozzon az euróövezethez, hogy végre stabil, nem manipulálható devizához jussunk.
A jeles konzervatív közgazdászok a 2015 óta létező Eötvös József Csoportjának vitaestjén Urbán László - kit egykor a Fidesz főközgazdászának, a pénzügyminiszteri szék várományosának tekintettek - azzal érvelt az európai közös pénz bevezetésének kényszerűsége mellett, hogy egyrészt az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor erre kötelezettséget vállaltunk, másrészt egy olyan országokban, ahol nincs erős gazdaságpolitika, a nemzeti valutával járó extra szabadság inkább hátrány, mint előny, hiszen könnyebb visszaélni ezzel a mozgástérrel. Magyarországot egyértelműen ebbe a csoportba sorolta.
Éppen ezért az ilyen "elhajlások" kivédése érdekében elengedhetetlen egy külső kontroll, amelyet az euróövezet tagállamai fölött az Európai Központi Bank gyakorol. Ha egy ország költségvetése túlköltekezik, és hazánk a gazdasági válságokat megelőző időszakokban hajlamos erre, akkor a túlzott adósság megszorításokhoz vezet, aminek eredménye, hogy a megtakarításokat elinflálják.
Urbán László megemlítette, hogy az euró bevezetése ellen érvelő baloldali kritikusok azt szokták érvként felhozni, hogy a dél-európai országok, főleg Görögország és Olaszország hiába vezették be az eurót, ez a hiány elszaladása ellen nem nyújtott védelmet. Sőt Görögország esetében az Európai Központi Bank hosszú évekig elnézte a költségvetési fegyelmezetlenségeket, de még a csalást is. Az is tény, hogy az Európai Monetáris Unióhoz viszonylag kedvező számokkal csatlakozó Szlovéniában sem nyújtott védelmet a gazdasági visszaesés ellen.
A jelenlegi magyar kormány azzal ágál az európai közös pénz ellen, hogy ez a nemzeti szuverenitásunkat veszélyeztetné. Azonban Urbán László szerint ez hamis állítás. Nyomatékosan hangoztatta, hogy az eurózónában az Európai Központi Bank felügyeletet gyakorol a nemzeti bankok fölött, tehát a jegybankot nem lehet politikai célok, például sajátos alapítványok finanszírozására használni. Sőt az EKB azt is képes megnehezíteni, hogy a kereskedelmi bankok hiteleket zúdítsanak a politika által kijelölt gazdasági szereplőkhöz.
Hamecz István szerint az euróövezeten kívül is megőrizhető a pénzügyi stabilitás. Csehország devizája az elmúlt években megerősödött az euróval szemben, ugyanakkor Magyarország jegybankja nem képes megvédeni a forintot a folyamatos leértékelődéstől, amivel sereghajtók vagyunk. A lengyel zlotyi árfolyama ugyan elég hektikus, de trendszerűen stabilnak mondható.
Ma nincs Magyarországon olyan friss tanulmány, amely a bevezetés várható gazdasági hatásairól szólna - mondta Hamecz István, aki az utolsó ilyen dokumentum elkészültekor, 2002-ben az MNB-ben dolgozott. Akkor úgy becsülték, hogy évente 0,6-0,9 százalékponttal emelheti a GDP-t az európai közös pénz használata. A közgazdász szerint azonban az euró bevezetése önmagában nem növeli meg a gazdaság teljesítményét. Sokkal fontosabb, hogy egy ország honnan indult el, és hogy mennyire folytat fegyelmezett következetes költségvetési politikát. "A gazdaságpolitikusok nem csinálnak mást, csak azt, amit elvár tőlük a lakosság, a fogyasztók; a hazai elvárás pedig ez: az emberek a rövidtávú gazdasági előnyöket szeretnék kihasználni, az nem érdekli őket, mi lesz hosszabb távon" - tette hozzá.
Orbán Gábor, aki elemző, majd adó- és pénzügyekért felelős államtitkára volt, most pedig a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, szkeptikus álláspontot foglalt el az euróövezet, mint intézménnyel kapcsolatban. Szerint az nagyon messze van az optimális valutaövezettől, mert nincs egységes piac. Az általa vezetett cég hiába engedélyeztet és törzskönyveztet egy új gyógyszert az Unió központi hatóságánál, utána minden egyes országban külön hatóságok külön engedélyt is be kell szereznie, külön árazni, külön támogatási rendszerbe illeszteni. Ennek elképesztő költsége van. Minden egyes hatóság nemzeti hatáskörben szinte azt csinál és azt ír elő, amit akar. Ezzel szemben, ha az Egyesült Államokban vezetnek be egy új gyógyszert, ott csak egyetlen engedélyező hatóság van, ha azon átmegy, árulhatják minden államban. Megkérdőjelezte az Európai Unió versenyképességét az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Dél-Koreával szemben. Ezzel kívánta bizonyítani, hogy az euró nem sokat tesz hozzá a tagállamok gazdaságához.
