Az államháztartás 2019-es hiánya 1219 milliárd forint lett, a költségvetési törvényben elfogadott 998,4 milliárd forinttal szemben. A Pénzügyminisztérium közleménye nem tért ki arra, hogy miért lett 220 milliárd forinttal magasabb az államháztartás hiánya, ám feltételezések szerint ebben közrejátszhattak az év végi jelentős költekezések is.
Az előzetes becslések szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya - már nyolcadik egymást követő évben – érdemben az uniós kritérium (3 százalék) alatt alakulhatott, amelynek köszönhetően az adósságráta az elmúlt két évtized legdinamikusabb mérséklődését mutathatta - írták.
A múlt évre tervezett hiány mértéke 1,8 százalékos volt, a végleges számra azonban - a közlemény szerint - március közepéig várni kell. A vártnál gyorsabb növekedésnek köszönhetően általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 466 milliárd forinttal, jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban.
Míg uniós bevételből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé, ezzel szemben a kifizetett uniós támogatások 1556,8 milliárd forintot értek el, vagyis még tavaly is 88 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki a kormány, mint amennyit Brüsszel átutalt. Az idén ez trend minden bizonnyal megfordul, és lényegesen több támogatás érkezik majd Brüsszelből, mint amit még ki kell fizetni a kedvezményezetteknek, s ez a pénz lehet az egyik forrása a kormány által ígért újabb gazdasági akciótervnek.