Alighanem a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak is feltűnt, hogy az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (Nif Zrt.) az M85-ös gyorsforgalmi út megépítéséhez több értékes soproni magáningatlant mélyen áron alul szeretne megszerezni. A kisajátításban érintettek azért jutottak erre a következtetésre, mert a hivatal kivételesen nem az állami cégnek készített értékbecslést fogadta el, hanem egy másikat, és az abban szereplő magasabb összeg kifizetését találta indokoltnak. Emiatt a Nif Zrt. beperelte a megyei kormányhivatalt, és kéri a közigazgatási határozat felülvizsgálatát.
Az állami cég az útépítés miatt egy harminc hektáros területből több mint három hektár kisajátítását indította el. Ez három tulajdonost érint, eltérő arányban. - Az ilyen helyzetben különösen fontos a reális értékbecslés, mert legalább némi vigaszt nyújt a kényszereladás kárvallottjainak – mondta Edit, a nemzetközi ingatlanszakértő, aki, mert érintett, nem kívánt teljes névvel szerepelni. Szakmabéliként kíváncsi volt az infrastruktúrafejlesztő ügyvédje által megbízott értékbecslő szakvéleményére, amiben kiugró hibákat fedezett fel, és ezeket a megyei kormányhivatal is kifogásolta. A leginkább szembetűnő az volt, hogy a külterületi ingatlant belterületivel hasonlította össze. Aztán elkövette azt a baklövést is, hogy az ezer négyzetméterest összevetette a negyvenszer nagyobb területtel. Ezt figyelembe véve már nem is annyira meglepő, hogy a Nif Zrt. az egyik kisajátított terület gazdájának négyzetméterenként mindössze 1200 forintot kínált, amit a tulajdonosok nem fogadtak el.
Mivel a felek között nem jött létre megállapodás, a kormányhivatal elindította a kisajátítási eljárást, ennek keretében minden tulajdonos új értékbecslő kijelölését kérheti, már ha van erre százezer forintja, mert pontosan ennyi a szakértő díja. Az érintettek többségének sajnos nincs, és aki így jár, annak lezárják az ügyét. Ám aki kifizeti a díjat, az sem biztos, hogy jobban jár.
- Idestova két éve kiemelt beruházás az M85-ös, azóta az építtető rendelkezhet az ingatlannal. Pénzt eddig mégsem láttunk, most viszont a kisajátított terület egyik részéért fizettek – folytatja Edit. – A megismételt értékbecslés szerencsére eredményt hozott, négyzetméterenként 4000 forintot állapított meg a szakértő, ami a tulajdonosoknak is megfelelt, és a kormányhivatal is jóváhagyta. Sajnos, hiába reménykedtünk abban, hogy ezzel vége lesz az ügynek, mert a Nif Zrt. sokallja az összeget, és megtámadta a határozatot. Amennyiben a pert is megnyeri a hivatal ellen, akkor a pénzt vissza kell fizetni - tette hozzá a telektulajdonos.
A tárgyalás várhatóan január 14-én lesz, de ez már a harmadik módosított időpont, és egyelőre nagy talány, hogy mi lehet a huzavona oka.
A harminc hektárból kihasított másik rész birtokba adása is igen lassú folyamat. Az mindenesetre meglepő, hogy ebben az ügyben a Nif Zrt.-t képviselő ügyvédi iroda azt a szolnoki kft.-t kérte fel értékbecslésre, amelyik előzőleg a 4000 forintos ajánlatot készítette, és amiről hamarosan a bíróság dönthet.
Furcsa fejlemény az is, hogy ennek a szakértőnek Sopronba érkezésétől nem kevesebb mint egy év telt el, amikor a még távolabbi Debrecenből jelentkezett valaki azzal, hogy ő is ugyanarról a telekről szeretne szakvéleményt készíteni. Az utóbbi valószínűleg alacsonyabb árat szabott meg, és minden bizonnyal ez az összeg - négyzetméterenként 2000 forint - szerepel az állami infrastruktúrafejlesztő cég vételi ajánlatában. Ám az nem, hogy milyen indokok alapján esett erre a cégre a választás. Ezt a tulajdonosok máig nem tudják, csak találgathatnak, mert bár különös, de a szakvéleményeket nem láthatták. Az elsőt kizárólag az ügyvédnek adhatta át a szakértő, a másodikat pedig azért nem ismerhették meg az érintettek, mert ezt a Nif Zrt. megtiltotta – panaszkodtak a tulajdonosok. Az ajánlatot egyébként nem fogadták el, mivel kevesellték a felkínált vételi összeget.
Egyezség tehát ebben az esetben sem született, így indulhat egy újabb kisajátítási eljárás, százezer forintért új értékbecslővel, sajátos módon már a harmadikkal, a terület gazdái ugyanis ezt kérik a kormányhivataltól. Aztán a helytálló vételárról ismét az intézmény apparátusa dönt. A kérdés persze az, hogy egy megyei hivatal meddig, vagy hányszor teheti meg azt, hogy szembehelyezkedik a nagy állami céggel.
