A kamatkedvezménnyel kínált jelzáloghitelek után igénybe vehető engedmény energiahatékonyságot javító lakáscélra - vásárlásra, építésre vagy felújításra - nyújtható 2020. január 1. és 2023. december 31. között. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, hogy a kedvezőbb tőkekövetelmény igénybevételére nyitva álló 4 éves időszak lezárultával, a tapasztalatokat értékelve dönt a program folytatásáról. Ösztönözni kívánják az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését is.
Közismert, hogy a bankok, amikor hiteleznek, alig veszik figyelembe a finanszírozott épületek energetikai tulajdonságait. Ugyanakkor az energiahatékony (zöld) ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb, emiatt a hitelt felvevő fogyasztónál több marad a havi törlesztésre, s a kedvezőbb energiahatékonyság pedig az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja - hívta fel a figyelmet az MNB. A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, amit érvényesíteni lehet a hitelek árazásában és az ezekhez kapcsolódó banki tőkekövetelménynél is. (Az épületek felelősek az ország energiafelhasználásának 40 százalékáért. Az ingatlanok jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota viszont ugyanakkor elavult.)
A klímaváltozás vihara más tekintetben is elérte a MNB-t. Az idei Növekedési jelentésük jelentős részében a globális felmelegedés, valamint a klímaváltozás gazdasági következményeivel foglalkozik. Megállapításuk szerint a jelenlegi ökológiai válság valójában a valaha volt legnagyobb piaci kudarc, amit a kormányoknak kezelniük kell. Az üvegházhatású gázok kibocsátása az emberi tevékenységek káros hozadéka. A profitmaximalizáló cégeknek és a jólétüket növelő fogyasztóknak tekintettel kellene lenniük az államok tudatosabb környezetvédelmi politikájára. Ám az eddigi hozott intézkedések, mint például a szennyezők megadóztatása, nem elégségesek. A "tiszta" termelést és fogyasztást csak az zöld innováció támogatásával lehet érdemben elérni, a szennyező anyag kibocsátást mérsékelni. A jegybank elemzői a mindent elódázó politikusokat is elmarasztalják, mondván közülük számosan megkérdőjelezik az éghajlatváltozás okozta veszélyeket, vitatják az annak kezelésére szükséges törvények bevezetését.
A baj jelentős, hiszen az emberiség ökológia lábnyoma 1,7-szerese a Föld eltartóképességének, vagyis a jelenlegi struktúrában a gazdasági növekedés nem fenntartható. A zöld növekedési pályán globális szinten 2050-ig évi négy százalékos növekedés is elérhető lenne, amely lényegesen magasabb mint a jelenleg várható évi 2,5-3 százalékos gyarapodás. Mindeközben a zöld iparágak előretörése miatt a gazdaság szén-dioxid-kibocsátása a jelenlegi közel 37 milliárd tonna közeléből 20 milliárd tonnára mérséklődhet. A zöld növekedési pályán az ökológiai lábnyom 2050-ben pedig 1,2 Földre csökkenhet. Így, bár az emberiség ökológiai szükséglete még mindig magasabban alakul, mint a Föld eltartóképessége, de megfelelő lépésekkel érdemi javulás lenne elérhető – írják az MNB elemzői. Ehhez viszont szükség lenne a zöldberuházások felfuttatására: globálisan évente 650 milliárd dollárt kellene kizárólag az energiahatékonyságot előmozdító és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházásokra fordítani. Az összeg hatalmas, de nem teljesen elrugaszkodott a valóságtól, hiszen 2018-ban az Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világon az energiaipar beruházásai 1800 milliárd dollárt értek el, az energiahatékonyságot szolgáló beruházások 240 milliárd dollárra rúgtak, vagyis alulról nézve még nagyon nagy az elmaradás.
