Úgy tűnik, sikerül elkerülni a legrosszabbat, és a világgazdaság nem merül recesszióba, ám a következő években külföldön és Magyarországon is lelassul a növekedés. A kormány ugyanakkor mindent megtesz a növekedés fenntartása érdekében, hisz ez az ország érdeke, és a 2022-es újraválasztás is csak így képzelhető el. Drámai változások az idén nem várhatók, de minden előrejelezés szerint lehűl a magyar gazdaság. A legoptimistább a kormányhoz ezer szállal kötődő Századvég Gazdaságkutató Zrt., amelynek elemzői a 2019-es 5 százalék után az idén 3,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A konkurens elemzők a gazdaság erőteljesebb lassulását várják: a Kopint-Tárki és a GKI Zrt. is 3,2 százalékos GDP-növekedést jósol 2020-ra.
A Magyar Nemzeti Bank hosszú távú előrejelzést is publikált, amely szerint ebben a választási ciklusban fennmarad a kormány által áhított növekedés. A jegybanki elemzők szerint 2020-ban 3,7 százalékra lassul a növekedés, 2021-22-ben pedig 3,5 százalékkal nőhet a GDP. Vagyis jó eséllyel megmarad a 2 százalékos többlet az uniós átlaghoz képest.
A kormány ennek érdekében 2020 elején bejelenti az újabb gazdaságvédelmi akciótervet - erről Varga Mihály beszélt még decemberben. Bár a pénzügyminiszter sok konkrétumot nem árult el, annyit lehet tudni, hogy a foglalkoztatás ösztönzésére koncentrálnak, és némi adócsökkentés is elképzelhető – igaz, nem a nagy adóknál. Év végi sajtótájékoztatóján államtitkára, Banai Péter Benő is csak annyit közölt: a vállalkozások adóterheinek csökkentése lesz az új akcióterv legfontosabb célja.
A kormány mindenesre optimista: decemberi frissített prognózisában az idei évre 4 százalékos növekedést vár, majd 2021 és 2023 között 4, és 4,3 százalékot.
A magyar gazdasági növekedést eddig mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások felfelé húzták, a beruházási láb azonban nagyot gyengül az új évben, hiszen az uniós források kezdenek kifutni. Így, míg 2019-ben 16 százalékkal nőttek a beruházások, addig az idén mindössze 4-6 százalékos lehet az ütem. A reálbérek emelkedése viszont folytatódik, igaz, az előrejelzések itt is erőteljesen szórnak. A Századvég szerint a bruttó bérek a 2019-es 10,7 százalék után az idén 9,9 százalékkal nőhetnek. A Kopint-Tárki prognózisa visszafogottabb, elemzőik 8,5 százalékos emelkedést várnak. A növekvő infláció mellett ez azt jelenti, hogy a nettó reálkeresetek a tavalyi 7 százalékot meghaladó ütem után az idén 4,9 százalékkal emelkedhetnek.
A gond az inflációval van, akár az MNB, akár a kutatóintézetek előrejelzését nézzük. Az áremelkedés nem marad a 3 százalékos cél alatt, ami egyértelmű jele a gazdaság túlfűtöttségének, a jövedelmek emelkedésével ugyanis nő a kereslet, ami lehetővé teszi a fogyasztói cikkek árának emelését. A jegybank szerint 2020-ban átlagosan 3,5 százalékkal nőnek az árak. A Századvég 3,4 százalékos áremelkedést vár. A fő probléma, hogy az inflációs alapfolyamatokat mérő, úgynevezett maginfláció a jegybank toleranciasávjából is kilép. A 2019-es maginfláció 3,8 százalék lehet, de 2020-ra már 4,2 százalékot jósol a Századvég, ez pedig az elemzők szerint felveti a monetáris kondíciók szigorításnak szükségességét. A jegybank monetáris tanácsának utolsó, decemberi ülésén is leszögezte azonban, hogy az MNB elemzői nem aggódnak az infláció miatt, ezért nem is kerül sor semmilyen monetáris szigorításra, pláne nem a kamatok emelésére.
A kormány az inflációs szemellenzőt felvéve 2020-ra 2,8 százalékos drágulást jósol, majd 2023-ig minden évben 3 százalékkal számol.
