Budapest;Magyar Közlöny;Atlétikai vb;

Látványterv

- Megírta a Magyar Közlöny: papíron is elfogadta a Fidesz az atlétikai vb feltételeit

Ugyanakkor a felmérések alapján nem sok budapesti hiszi el, hogy tartja majd magát a kormány a megegyezéshez.

A hétfői Magyar Közlönyben is megjelent a határozat arról, hogy a kormány elfogadta a fővárosi közgyűlés feltételeit a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésével kapcsolatban, vette észre az Index. A határozatban új nincsen: azt írják, a kormány áttekintette a közgyűlés javaslatait, majd megállapították, azok egybeesnek az ő szándékaikkal. Az érintetteket a feladatok végrehajtására kérték, továbbá felkérték mások mellett Karácsony Gergely főpolgármestert és a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét, hogy közös levélben tájékoztassák a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, hogy a 2023-as esemény megrendezéséhez szükséges támogatás megvan.

Karácsony novemberben jelezte, hogy támogatja az atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány teljesíti öt pontját, illetve néhány napja arról beszélt, hogy ha nincs meg a rendelet az év végéig, akkor nem lesz vb. Követeléseket fogalmazott meg továbbá Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester - a kormány ezekről is úgy níilatkozott, hogy saját szándékainak is megfelelnek.

A budapestiek ugyanakkor nem hiszenk a "mosolyoffenzívának": hiába hangoztatja a kormány egyre, hogy mindenben együttműködik az ellenzéki városvezetőkkel, a Publicus Intézet felmérésébő az derült ki, hogy a megkérdezettek 50 százaléka szerint a kabinet igyekszik minden támogatást megvonni az ellenzéki vezetésű Budapesttől. Az atlétikai stadion esetében is csak a polgárok 24 százaléka hiszi, hogy a kormány állja a szavát, 46 százalék viszont úgy gondolja, a kabinet együttműködése látszólagos. Az Idea Intézet elemzése is hasonló képet fest: a megkérdezettek 56 százaléka azzal számol, hogy az országos ellenzék által irányított települések kevesebb állami támogatást kapnak, mint azok, melyeket továbbra is kormánypártiak vezetnek. Budapest esetében már 60 százalék feletti ez az arány, ráadásul ebben nem csak a pártosság logikája érvényesül: a pártnélküliek épp annyira bizalmatlanok a kormánypártokkal szemben, mint az ellenzékiek.