Werner Kogler, a környezetvédők első embere hétvégén kiadta az utasítást, hogy 2020. január 4-ére hívják össze a párt 270 tagú kongresszusát, amely a zöldek által vallott bázisdemokrácia elvei szerint dönt majd a koalíciós részvételről és a leendő kormánytagok személyéről. Két nappal korábban a politikai erő nyolctagú elnöksége ülésezik. A zöldek szabályzata szerint ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy január 7-én az új kormány a köztársasági elnök előtt már fel is tudjon esküdni.
Váratlan fordulatra a megbeszéléseken már nemigen kell számítani, elvégre a leendő alkancellár, Kogler irányít majd, aki a háromhónapos előkészítő alkusorozatot is vezette. A régi új kancellár, a 33 éves Sebastian Kurz nem igényli párttársai hozzájárulását, ő a legfontosabb politikai kérdésekben is egyedül dönthet. A bécsi politikus már 2017-19 között vezetett kormányt, előtte pedig huszonévesen államtitkári, külügyminiszteri feladatokat töltött be. Az 58 éves Kogler az elmúlt harminc évben mindig ellenzékben volt, mint ahogyan az országos szinten a pártja is. 2017-ben, az őszi választásokon a zöldek belső konfliktusok áldozataivá váltak, ki is estek a képviselőházból. Ekkor állt a párt élére a Stájerországban felnövekedett, közgazdász végzettségű, magát örökös másodiknak aposztrofáló férfiú. Két év alatt visszahozta a zöldeket a megsemmisülésből, felszámolta az anyagi csődöt, s az idei évben egyértelművé vált világméretű klímaválság tudatosodásával is, majdnem 14 százalékos zöld világcsúccsal vezette vissza pártját a törvényhozásba.
A kormányzásban már bőséges tapasztalatot szerzett néppárt kilenc minisztériumot irányít majd – négy vagy öt tárca jut az újonnan érkezőknek, a nők és a férfiak megoszlása egyenlő. „Basti“ a kancellár, fontos kérdésekben ő képviseli külföldön is az osztrák köztársaságot. Akadályoztatása esetén kancelláriaminisztere, a 39 éves Karoline Edtstadler képviseli majd, aki, ha a politikai földrengések az elmúlt hónapokban nem rázták volna meg Ausztriát, már rég az ország európai uniós biztosa lenne Brüsszelben. Új posztokon, de a régi bizalmasok állnak a néppárti minisztériumok élén. Gernot Blümel korábbi kancelláriaminiszter a pénzügyminiszteri feladatokat kapja, Elisbath Köstingeré marad a tematikájában némileg megcsonkított agrártárca, az oktatási ügyeket a nagytekintélyű tudós, Heinz Fassmann irányítja újra, a digitalizációval is foglalkozó gazdasági minisztériumot ismét Margarete Schramböck vezeti. Új bizalmas áll a politikailag felértékelődött belügyminisztérium élén Karl Nehammer személyében, ő eddig a néppárt főtitkára volt. A türkiz párt szerezheti meg a külügyi tárcát is: az átmeneti kormány eddigi külügyére, Alexander Schallenberg maradhat a tárca élén. Először vezeti majd a védelmi minisztériumot egy kardos menyecske, Klaudia Tanner személyében.
A zöldek érdekes személyiségeket nyertek meg a megszerzett minisztériumai élére. A legsúlyosabb feladat a 42 éves Leonore Gewesslerre vár, a hatalmasra szervezett infrastrukturális, környezetvédelmi, közlekedési tárcát vezeti majd. Nagy név – az új kormányban önálló minisztériummá vált művészi és kulturális tárcát irányító – Eva Blimlingeré, ő korábban a képzőművészeti akadémia rektora volt, s az egyetemek konferenciáját is vezette. A szociális tárca várhatóan a régi pártharcos, a felső-ausztriai Rudolf Anschober kezébe kerül, az igazságügyet pedig a 10 évesen Boszniából Ausztriába települt, az információ szabadsága fölött is őrködni kívánó Alma Zadic veszi kézbe.
A nézetei alapján tűz és a víz ellentéteként jellemzett két párt kormányában a meghatározó hatalom a kereszténydemokratáké, akik főleg a migráció és a gazdaságpolitika témáit akarják szigorúan megtartani. A zöldeké a klíma, a szociális ügyek felügyelete, s annak garantálása, hogy Ausztriát mentesítsék az utóbbi évek szélsőjobboldali hatásaitól.
