Budapest közérzete tapinthatóan jobb mint a többi városé, falué: míg az országban átlagosan az emberek több mint 60 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a dolgok mennek, addig a fővárosban ez az arány kevesebb, mint 50 százalék – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet az elemzőcég a Népszava megbízásából készített. A budapestiek jobb hangulatának számos oka lehet: a fővárosban például az átlagfizetés harmadával több mint az Alföldön, és hatodával magasabb, mint az ipari fellegvárnak számító Győr-Moson-Sopron megyében. Azaz egy fővárosi lakos sokkal könnyebben ellensúlyozza a közszolgáltatások hiányosságait - például az egészségügyi ellátás vagy az oktatás esetében -, mint egy vidéki lakos.
A reprezentatív kutatás szerint az emberek nagyobb része véli úgy, hogy Karácsony Gergely főpolgármester érdemi tárgyalópartnere lesz a kormánynak. Az nem meglepő, hogy a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Momentum hívei 86 és 92 százalék közötti arányban gondolják így, miként az sem, hogy a Fidesz-szimpatizánsoknak mindössze 5 százaléka hiszi, hogy az új főpolgármester képes lesz érdemben küzdeni a kabinettel. Az viszont a jövőbeli támogatására nézve fontosabb, hogy a bizonytalanok 30 százaléka szerint „nem eszi meg őt a kormány”, igaz, a bizonytalanok 43 százaléka még nem árulja el, vagy nem tudja mit gondol a főpolgármester képességeiről. Ez az arány vélhetően változik majd Karácsony sikereinek vagy kudarcainak függvényében.
Azért ráutaló jelek akadnak, miként vélekednek a főpolgármester tevékenységéről. Az atlétikai stadion körüli csörte esetében például a budapesti lakosok több mint 81 százaléka egyetértett a főpolgármester által támasztott feltételekkel, ez az arány a bizonytalanok körében 78 százalék volt, de még a kormánypárti szavazók között is elérte a 65 százalékot. (Mint arról lapunk is beszámolt, a kormány elfogadta Karácsony Gergely ötpontos követelését, amelyen a leghangsúlyosabb elem a budapesti egészségügyre kért 50 milliárd forintos pluszforrás volt.) Igaz, a követelések megvalósulásában már kevésbé bízik Budapest: csak a polgárok 24 százaléka hiszi, hogy a kormány állja a szavát, 46 százalék viszont úgy gondolja, a kabinet egyetértése látszólagos, és megpróbál majd kibújni a teljesítés alól. (Azt, hogy ennek pont a fordítottja lenne igaz, azaz az egyezség ellenére Budapest hátrál ki az atlétikai stadion projektjéből, azt mindössze a fővárosiak 7 százaléka hiszi - a Fidesz-hívek 21, és a bizonytalanok 5 százaléka).
Egyébként a jelek szerint a többség nem szeretné, ha minden fővárosi beruházáson, projekten újra és újra alkudozni kellene: a budapestiek 52 százaléka azt tartaná jónak, ha a kormány a fővárosban beszedett jövedelemadóból automatikusan annyi pénzt hagyna Budapestnél, amiből futná a főváros működési költségeire, illetve a szükséges fejlesztésekre is. 23 százalék azt szeretné, ha a kabinet az itt begyűjtött szja-ból elkülönítene egy keretet, amire a főváros pályázhatna különböző feladatok ellátására. És mindössze a fővárosiak 13 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány irányítja az országot, így jogában áll az összes bevételt beszedni, és saját szempontjai szerint újraosztani. Megjegyzendő: a Fidesz-szavazók között a utóbbi állításnak volt a legnagyobb támogatottsága.
Amíg azonban a kormány gyakorlatilag a Budapesten megtermelt jövedelem 1-2 százalékát hagyja a fővárosnál, az emberek többsége azt várja, hogy vegye ki jobban a részét a finanszírozásból. A folyamatosan veszteséges BKV esetében a fővárosiak 47 százaléka tartja úgy, hogy a kabinetnek a jelenleginél nagyobb mértékben kellene támogatnia a budapesti tömegközlekedést, mert Budapest forrásai ehhez nem elegendők. És csak 12 százalék gondolja, hogy a kormánynak nincs dolga a „fővárosi utazással”, azt – minden költségével együtt – az önkormányzatnak kell fenntartania. (A középutasok tábora 28 százalék – itt az a mondás, hogy elegendő, ha a kormány a kedvezmények (65 év felettiek ingyenes közlekedése, diákbérlet, stb.) miatt kieső összeget pótolja.
Mindenesetre a többség nem kerget illúziókat, és nem hiszi, hogy a kormány gatyába rázza a tömegközlekedést, sőt. 50 százalék szerint a kabinet minden támogatást megvonni az ellenzéki vezetésű Budapesttől igyekszik, tehát nem fogja a jelenleginél jobban támogatni a BKV-t. (Nem véletlen, hogy a kormány által kezdeményezett törvénymódosítás kimondja, hogy ahol rossz a tömegközlekedés állapota, ott az önkormányzat a helyi iparűzési adóból kénytelen a jobbítására áldozni. Ezt a forrást Budapest most számos más terület finanszírozására használja.) Az emberek 35 százaléka viszont bízik abban, hogy a kabinet a jövőben bőkezűbben besegít a BKV működtetésébe. (A legoptimistábbak – 65 százalékos aránnyal – a Fidesz-támogatók, de az MSZP, DK, Momentum szavazók harmada-ötöde is optimistán néz a jövőbe.)
