Az Ipoly folyóhoz fűződik az egyik legismertebb Trianon-legendánk: eszerint még a békediktátum aláírása előtt, a területi felosztás tárgyalásainak idején Csehszlovákia gonosz, magyargyűlölő követei elhitették a nagyhatalmak hitvány és felületes képviselőivel, hogy az Ipoly hajózható. Akkoriban pedig az a szóbeszéd járta, hogy amelyik folyó hajózható, az alkalmas határfolyónak, így könnyen terjedt szerte és hosszában a légből kapott történet. A csehszlovák követeknek végül sikerült véghezvinniük sátáni tervüket, és így szerezték meg sosem létezett országuk számára a folyásirány szerinti teljes jobb partot.
Aki azonban életében járt már a folyónál, az rögtön belátja a történet képtelenségét, hiszen a ma Szlovákia és Magyarország határán húzódó mederben a víz általában nem sokkal ér térd fölé, és néhány szakaszán egy jobb képességű távolugró helyből átugrik egyik országból a másikba.
Mindebből persze az árvízveszélyt illetően az ég egy adta világon semmi nem következik, hacsak az nem, hogy
Emlékezetes például, hogy 2016 februárjában 8 házat öntött el Ipolytarnócon a megáradt folyó, és akkor már harmadfokú volt a készültség. Most azonban egyelőre azt közölte a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője hétfőn az MTI-vel, hogy
Ahogy az az Országos Vízügyi Főigazgatóság grafikonjáról is nagyjából leolvasható (a vízügyi honlapon elérhetők a pontos adatok is) hétfőn este 20 órakor 313 centiméter magas volt Ipolytarnócnál a folyó vízállása, ugyanitt mindössze 48 órával korábban azonban még a december átlagának mondható 97 centiméteren állt.
Szeles Péter szerint az elmúlt napok időjárása és az Ipoly vízgyűjtő területére lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt kellett kiadni Ipolytarnócnál a készültséget, ami kötelezően maga után vonja az éjjel-nappali vízállás-figyelést, ezt a feladatot a Help Mentőszolgálat munkatársai végzik.
