– A konkrét ügyek másodlagosak. Az, hogy tragédiák történnek és a közvélemény érdeklődik vagy felhorgad, amikor egy-egy bírói döntésre irányul a figyelem, csak apropót szolgáltat arra, hogy egy populista büntető- vagy inkább igazságügyi politika támogatást kapjon. A büntetéspárti társadalmi közérzületre mindig lehet számítani, ha súlyos bűncselekmény történik – nyilatkozta lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte a konkrét győri gyerekgyilkossági ügyben valóban történtek intézményes hibák, de ezek nem önmagukból a bírói ítéletek enyheségéből, hanem a családvédelmi rendszer gyengeségéből következtek. Általánosságban is igaz, tette hozzá, hogy ezekben az ügyekben nem a bírói ítéletekkel van a probléma.
A kormánypárti sajtó által feldobott Szeviép-ügyről is úgy vélekedett, hogy a politika gátlástalanul kihasználja a bírósági ítéleteket. Az adott ügyben azt akarják láttatni Fleck szerint, hogy a bírói kar valamilyen politikai vagy gazdasági erő kezében van, és ezért kell a politikának közbeavatkoznia. Minden ilyen esetben valamilyen hatalmi, politikai "közbeavatkozást" akarnak legitimálni. Kérdésünkre azt mondta, nem véletlenül keverik össze a Szeviép-ügyben a bírói összeférhetetlenség és az elfogultság fogalmát, hiszen az összeférhetetlenség a bírói tisztségre általában vonatkozik és szigorúan szabályozott, míg az elfogultság egy adott ügyből, perből való kizárást jelent. Megkérdeztük azt is, hogy vajon a bírói illetményemelés kérdését is "zsarolásra", a hozzá hű bírák jutalmazásra használja-e a kormány. Fleck azt mondta: a bírói fizetések kényszerű módon mindenhol a kormányzat kezében vannak, de általában megvannak a megfelelő garanciák, hogy ezzel ne éljenek vissza, ne használják politikai zsarolásra, jutalmazásra. Idehaza évek óta politikai mezőbe helyezik a béremelést, azt sugallva, hogy valamit várunk érte. De van egy bírákat megosztó szerepe is, hiszen a mostani fizetésemelés elképesztően igazságtalan: a Kúria tanácselnökei nagyon sokszor jobban járnak, mint az alacsonyabb szinten ítélkező bírák, ami komoly feszültségeket kelt. Ráadásul a kormány ugyanazzal a kezével hirtelen kötelezővé teszi a bíróságok számára a kúriai ítéletek követését, és megtiltja az ettől való eltérést – utalt Fleck a nemrég elfogadott igazságügyi salátatörvény rendelkezésére. Ez egy komplex játék, s csak kapóra jött a győri gyilkosság, hogy az alsóbb szinteken egy kicsit szorítsanak. Ezért is kérték a konkrét ügyben rögtön a Kúriát jogegységre. Ezek a lépések összefüggenek, a Kúriát jól megfizetik, de cserébe politikai szolgálatot kérnek, miközben az alsóbb szinteken lévő bírókat megfeddik és félelemben tartják.
Az igazságszolgáltatást ért kormányzati támadások Fleck szerint ezzel nem értek véget. Utalt a lengyel bíróságok helyzetére, ahol most épp a fegyelmi szabályzatot szigorították elképesztő módon. Mint mondta, a következő itthoni lépés az lesz, hogy fegyelmivel szankcionálják azt a bírót, aki el akar térni a Kúria jogegységi döntéseitől, vagy kritizálja a bírósági vezetők kinevezését. Amikor mindennek a következményei megjelennek a bírói ítéletekben is, azt ítélkezési populizmusnak nevezzük, s ez politikai forrásból származik – tette hozzá Fleck Zoltán. Nem annyira jogszabályokban jelennek meg ezek az elvárások, hiszen a Btk.-t nemrég szigorították, az egyes bírói döntéseket, a bírói autonómiát kezdik inkább ki.
A bírói pártatlanságba vetett hitet aláássa a Szeviép-ügyben hozott ítélet – mondta Gulyás Gergely, aki szerint öt pontban merül fel az összeférhetetlenség gyanúja az ügyben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ha igazak a sajtóban megjelent információk, akkor durva, akár a büntetőjogi felelősségig terjedő összeférhetetlenség állhat fenn a Szegedi Törvényszék esetében, amely másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottait. Gulyás Gergely szerint az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) kell választ adnia a szegedi igazságszolgáltatás pártatlanságát fenyegető komoly kockázatok miatt.
A miniszter az MTI tudósítása szerint kérdésre válaszolva az esettől függetlenül indokoltnak és helyesnek nevezte a bírák fizetésemelését, mivel bérezésük jelenleg az uniós rangsor végén található. A kérdést feltevő PestiSrácok tudósítása szerint azonban ettől némileg eltér. Gulyás a portál szerint úgy fogalmazott: "azzal kellett szembesülniük, hogy ha bármilyen területen a kormány a béremelésekről dönt, azt rendszerint széleskörű támogatás övezi, ez alól sajnálatosan kivételt képeznek a bírói béremelések. (...) Az mégsem jó, ha egy hatalmi ág és a társadalom között ilyen a viszony. Ha van egy hatalmi ág, amelynek a függetlenség a legfőbb értéke, és a társadalom bizalmát és megbecsülését mégsem olyan mértékben élvezi, ahogy az elvárható lenne." Gulyás szerint sajnálatos módon éppen az ilyen napvilágot látott ügyek rendítik meg a bizalmat a különben indokolt béremelés szükségességében.
A kancelláriaminiszter azt is mondta, a bírák pártatlanságába vetett bizalom a jogállam egyik alapköve, ami ugyanakkor nem ok arra, hogy bírákat listázzanak, mint ahogy azt a hódmezővásárhelyi polgármester teszi. Márki-Zay Péter a Transparency International decemberi rendezvényén arról beszélt: "Ma, ebben a bírósági rendszerben nagyjából attól függ, ki milyen ítéletet kap, hogy melyik bíróságon tárgyalják az ügyét. (…) Majd a vérbiró.hu-t elindítjuk, és előbb-utóbb elszégyellik magukat." A polgármester ötletét egyebek között a Magyar Helsinki Bizottság nevezte elfogadhatatlannak, veszélyesnek és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalomra nézve károsnak.
