Veszélybe került a BBC függetlensége. A brit parlamenti választások után mind a jobb-, mind a baloldal támadásba lendült a közszolgálati intézmény ellen. A konzervatív kormány már a voksolást követő vasárnap bejelentette, hogy vizsgálatot indít annak a lehetőségéről, hogy a BBC működését biztosító előfizetési díj nem fizetése ne járjon jogi következményekkel. A The Guardian-ben közzétett legfrissebb adat szerint jelenleg 25,75 millió brit háztartás fizet évente 154,50 fontot (közel 60 ezer forintot), hogy törvényesen jusson hozzá a BBC tévé- és rádióadásaihoz, illetve világhálós szolgáltatásaihoz. Most még bűncselekménynek számít és akár 1000 fonttal is büntethetik, ha valakit az előzetes bejelentés nélkül beállító végrehajtó rajtakapja, hogy a licencdíj befizetése nélkül veszi igénybe az alkalmazásokat.
Ha a parlament közönséges kihágássá minősíti át az engedély kiváltásának elmulasztását, a tavalyi 130 ezernél sokkal többen követnék el ezt a mulasztást, ami miatt az idén beérkező 3,69 milliárd font licencdíj mintegy 200 millióval csökkenhet. Az előfizetési díj alternatívája hosszú távon az adóbefizetésekből finanszírozott támogatás lehetne, ami azonban még kiszolgáltatottabbá tenné a csatornákat a kormánynak. Bármilyen lényegi változtatáshoz a BBC működését szabályozó, 2027 végéig érvényes Királyi Statútum módosítása szükséges, amit a jelenleg 80 fős többséggel rendelkező kormány az alsóházon át tudna nyomni, de a lordok feltehetően akadályokat gördítenének a jóváhagyása elé.
Az anyagi ellehetetlenítés tervén túl igazán elkeserítő az a vehemencia, amivel a miniszterelnök környezete a toryk újonnan szerzett társadalmi felhatalmazása birtokában nekiment az adónak. A kellemetlenkedő megjegyzéseken túl az is egyértelmű jelzés volt, hogy Boris Johnson visszautasította az interjút Andrew Neillel, a BBC egyik legfelkészültebb, mindenkivel kíméletlen kérdezőjével, miközben a többi pártvezető kitette magát a kényelmetlen megpróbáltatásnak. Lord (Michael) Grade, a közszolgálati óriás korábbi elnöke közben azért bírálta a műsorkészítőket, a BBC-n kívül a Channel 4-t is, amiért kifigurázták a pártvezetői vitát kihagyó Boris Johnsont - a kereskedelmi csatorna egy olvadozó jégszoborral helyettesítette a miniszterelnököt. Szerinte a műsorkészítőknek nem dolga, hogy az éter hullámait politikusok interjúkba becsalogatására és kényszerítésére használják, vagy a nyilvánosság előtt megszégyenítsék, ha élnek a visszautasítás lehetőségével.
Nagy feltűnést keltett Huw Edwards, a BBC egyik legmegbecsültebb műsorvezetője, aki a LinkedIn szociális hálón szóvá tette, hogy a BBC-t "mind a bal-, mind a jobboldal részéről mérgező cinizmuson és előítéleteken alapuló támadások érték. A kritikák jelentős részének igazi célja a sok évtizeden át a stabilitás szobrainak számító intézményekbe vetett bizalom aláásása, káosz és felfordulás keltése".
A választáson elszenvedett súlyos veresége után a Munkáspárt is sietett a médiára hárítani a felelősséget. Jeremy Corbyn pártvezér és a tapasztalt Andy McDonald képviselő is kijelentette, hogy a BBC "nemhogy szerepet játszott a kudarcban, de azt szándékosan tette és ha a tükörbe néz, nem nevezheti magát pártatlannak". Csak lovat adott a politikusok alá a YouGov által elvégzett felmérés, amely szerint 14-ről 20 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem hiszik el, hogy igazat mond a BBC hírszolgálata.
