Módosították az alaptörvényt, nyolcadszorra is. Törölték belőle annak az önálló közigazgatási bíróságok szabályozását, amelyet bele sem lett volna szabad tenni, és ez a módosítás megjelent a Magyar Közlönyben.
Ezzel nincs is semmi probléma. Az azzal kezdődött, hogy ezt követően az egész alaptörvényt is újra kihirdették a Magyar Közlöny által, egységes szerkezetben a nyolcadik módosítással. (Megjegyzem, egyetlen más norma esetében sem tették meg ezt.) Amivel azt a látszatot keltik, mintha most lépett volna hatályba az alaptörvény. Viszont ezzel elkövettek egy szavashibát. Ugyanis az egységes szerkezetű alaptörvény 28. cikkelyéből kihagytak egy mondatot. „A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni”.
Vagyis nem magát a jogszabály szövegét kell alkalmazni elsősorban, ez másodlagossá vált. Ami azért is különös, mert egy jogszabálynak sem a preambuluma, sem az indoklása nem bír joghatással. A preaumbulum és az indoklás nem jogszabályi szintű és erejű hivatkozás.
Hogy egy példával érzékeltessem: az alaptörvény preambulumának részét képezi a Nemzeti Hitvallás, amely azzal kezdődik, hogy Isten, áldd meg a magyart. Ha ez a felszólítást jogszabályként kellene figyelembe venni, akkor ha Isten mégsem áldja meg a magyart, abszurd módon alkotmánysértést (akarom mondani: az alaptörvény-sértést) számon lehetne rajta kérni.
Ezért is (látszatra) logikusnak tűnt ennek a kimaradt pontnak a törlése. De mint a minisztérium közölte, ez csak technikai szempontból maradt ki az egységes szerkezetű alaptörvényből. Ezért egy újabb Magyar Közlönyben ismét kihirdették az egész alaptörvényt, immár ezen mondattal együtt.
És itt hibáztak, két szempontból is. Azzal a lábjegyzettel hozták le ismét az egész alaptörvényt, hogy a Magyar Közlöny 2019. december 14-én megjelent 202. számában, módosításokkal egységes szerkezetben közzétett Alaptörvény technikai hiba folytán hibásan jelent meg. A helyes szöveget jelen Magyar Közlöny tartalmazza.
Csakhogy egy lábjegyzettel nem lehet egy jogszabályi hibát javítani. Ettől még ugyanúgy kihirdetett marad a technikailag hibás alaptörvény is, mint a javított változat. A hibás változat ezzel nem vált semmissé, mivel ez a lábjegyzet ennek törléséről nem gondoskodott, nota bene: nem is tehetné meg. Önmagában pedig az, hogy javított formában ismét megjelentették, a hibás változatot nem teszi semmissé. Most van két kihirdetett alaptörvényünk, egy mondatnyi eltéréssel.
A minisztérium lényegében azt csinálta, hogy megjelentetett egy jogszabályt, amely ezáltal a megjelent formában és tartalommal kihirdetetté vált. És amelyről utólag kiderült, hogy hibás. Majd a technikai hibára hivatkozva saját hatáskörben módosította a Magyar Közlönyben már kihirdetett alaptörvény változatot. Majd ezt is kihirdette. De ez az előzőt nem tette semmissé.
Viszont ha már így hibásan megjelent a Magyar Közlönyben, akkor innentől kezdve már csak a jogalkotó módosíthat(na) rajta, még akkor is, ha csak technikai hiba történt. A minisztérium saját hatáskörben semmi esetre sem. Ez a jogalkotás negatív iskolapéldája.
Ferincz Jenő "paragrafus"