Moszkvának nem áll szándékában kiélezni az energetikai helyzetet, és kész fenntartani az orosz gáz ukrajnai tranzitját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában.
Az MTI összefoglalója szerint a csaknem négy és fél órás fórumon Putyin azt mondta: „függetlenül az olyan új infrastrukturális létesítmények megépítésétől, mint amilyen az Északi Áramlat, az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat, fenn fogjuk tartani a tranzitot Ukrajnán keresztül. A kérdés a tranzit mennyiségében és ütemezésében van, amivel kapcsolatban szerződést lehet kötni”.
Az orosz elnök kényelmes és bejáratott útvonalnak nevezte az ukrajnai csővezetéket. Mint mondta, Oroszország nem azért igyekszik átmeneti szerződést kötni a tranzitról, hogy később beszüntesse. Hozzátette, hogy az Európába vezető ukrajnai útvonal hosszabb és drágább, mint a balti-tengeri. Kifejezte készségét arra, hogy az anyagi vitákban olyan egyezség szülessen, amely az ukrán felet is kielégíti.
„Nincsenek külföldi csapatok”
Putyin azt állította, hogy a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságokban nincsenek külföldi csapatok, amelyeket a minszki megállapodások értelmében ki kellene vonni, csak önvédelmi erők, amelyek helyi lakosokból állnak. Hozzátette, mindkét oldalon vannak „zsoldosok, franciák és németek”, akikkel „el lehet kezdeni foglalkozni”. Szavai szerint a szakadár területeken nem ők képezik a fegyveres alakulatok alapját, amelyek a tankokat és a nehéztüzérséget olyan államoktól és struktúráktól kapják, amelyek „rokonszenveznek” velük. Hangsúlyozta, hogy „ez az ő haditechnikájuk”.
Közölte: a rendezés fő problémáját abban látja, hogy Kijev nem kíván párbeszédet folytatni „az emberekkel”, pedig a minszki megállapodások értelmében közvetlenül kellene egyezkednie a Donyec-medencei, a függetlenségüket önhatalmúlag kikiáltott köztársaságokkal. „Abszolút elhibázottnak” nevezte az erőszakos megoldást célzó törekvéseket.
A rendezési folyamat zsákutcába jutására figyelmeztetett azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a „normandiai négyek” párizsi csúcstalálkozója után célzott a minszki megállapodások revíziójának lehetőségére.
Az államfő mandátumának korlátozása
Az orosz alkotmány lehetséges reformjával kapcsolatban Putyin nem zárta ki, hogy egy személy a jövőben legfeljebb két ciklus erejéig tölthesse be az államfői tisztséget. Ezt a tisztséget a jelenlegi szöveg szerint „egymást követően” lehet két alkalommal viselni, ami pedig nem zárja ki egy későbbi újraválasztás lehetőségét.
Putyinnak, aki – egy miniszterelnökségi ciklussal megszakítva – immár a negyedik elnöki mandátumát tölti, elvileg 2024-ben kellene távoznia hivatalából. Az elnök nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ezt követően nem lenne-e az Oroszország és a Fehéroroszország által létrehozott Szövetségi Állam vezetője, de részletezte a Szövetségi Állammal kapcsolatos elképzeléseit.
Fejtegetése szerint az orosz és a fehérorosz, csakúgy mint az ukrán, etnikai értelemben „csaknem ugyanaz” a nép. Furcsának nevezte ugyanakkor a fehérorosz gazdaság, így a gázár dotálásának gondolatát, legalábbis addig, amíg a két ország nem állít fel közös szerveket és nem alkot nemzetek feletti, közös törvényeket. Putyin szerint a Szövetségi Állam létrehozásával kapcsolatban kijelölt feladatok 90 százalékát nem oldották meg.
„Abszolút légből kapott”
Az Egyesült Államokról szólva kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a republikánus többségű amerikai szenátus elmarasztalhatja Donald Trump elnököt az ellene indított, közjogi felelősségre vonási eljárás során. Úgy vélekedett, hogy az „abszolút légből kapott okokból elindított” impeachment annak az amerikai belpolitikai harcnak a folytatása, amelyet a demokraták amiatt indítottak, hogy elvesztették a 2016-os elnökválasztást. Szerinte most csak más eszközökhöz nyúltak. Ismételten hangsúlyozta, hogy Trump nem játszott össze Oroszországgal a választási kampányban.
Kijelentette, hogy Moszkva kész bármikor meghosszabbítani a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött START-3 megállapodás hatályát, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy Oroszország hasonló intézkedésekkel fog válaszolni az amerikai szankciókra. Hangsúlyozta, hogy Oroszország kész a kapcsolatok teljes körű normalizálására az Európai Unióval, amelynek tetemes veszteséget okoznak a szankciók.
Putyin tagadta, hogy Oroszország katonai szövetségre szándékozna lépni Kínával, de ismételten megerősítette, hogy Moszkva segít Pekinget egy rakétatámadást korán kimutató rendszer kiépítésében. Szavai szerint az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea viszont védelmi paktum létrehozására készül, amit kontraproduktívnak minősített.
A grúz állampolgárságú volt csecsen lázadónak, Zelimhan Hangosvilinek a német fővárosban történt augusztusi meggyilkolásával kapcsoltban azt mondta, hogy Moszkva a szakszolgálatok szintjén, nem pedig hivatalos kérés formájában kezdeményezte Berlinnél a terrorista kiadatását.
Hangosvili megölésével egy orosz állampolgárt gyanúsítottak meg, aki a német főügyészség szerint kapcsolatban állhat az orosz vagy a csecsen szolgálatokkal. Korábban Heiko Maas német külügyminiszter azt mondta, hogy az orosz fél nem kérte a csecsen kiadatását.
Az elnök kizárta egy újabb nyugdíjreform lehetőségét, és ígéretet tett a nyugdíjak indexálásának folytatására. A nyugdíjkorhatár tavaly bejelentett emelése komoly népszerűségvesztést okozott az orosz kormányzatnak. Arra hivatkozva, hogy még mindig sokan kötődnek érzelmileg a szovjet korszakoz, elvetette, hogy Lenin bebalzsamozott holttestét eltávolítsák a Vörös téren felállított mauzóleumból.
Úgy vélekedett, „nagy hibát követnének el” a FÁK-államok azon vezetői , akik nem utaznának el Moszkvába a nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulóján a kapcsolatok jelenlegi „sajátosságai” miatt.
