A vezető diplomaták megvitatták a magyarországi helyzetről rendezett múlt heti brüsszeli meghallgatáson történt incidenst, amikor is Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő élőben tudósított a zárt ülésen elhangzottakról a Twitteren. Kovács viselkedése felháborodást váltott ki, a soros EU-elnök levélben kért magyarázatot, amelyre Gulyás Gergely pénteken válaszolt. Magyarázatot ugyan nem adott, viszont egy sor magyar kifogást felsorakoztatott a 7. cikkelyes eljárással szemben. Tytti Tuppurainen finn EU-ügyi miniszter hiányosnak és nem kielégítőnek nevezte a válaszlevelet, és azt ígérte, hogy a nagyköveti tanács elé viszi az ügyet.
Brüsszeli források lapunknak azt mondták, hogy a hétfői ülésen felszólalt vezető diplomaták túlnyomó többsége támogatásáról biztosította a finn soros elnökséget és egyetértett a lépéseivel. Néhány nagykövet felvetette, hogy magyar kérésre szívesen tartanának a jövőben nyilvános meghallgatásokat a 7. cikkelyes eljárás keretében. Hozzászólt a vitához Stelbaczky Tibor is, aki Várhelyi Olivér távozása óta ügyvivőként irányítja Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét. Információink szerint a nagykövet jórészt megismételte a Gulyás-levélben foglalt állításokat. Varsó képviselője pedig kiállt Budapest mellett, és azzal érvelt a vitában, hogy korábban éppenséggel Frans Timmermans európai bizottsági alelnök szivárogtatott ki információkat a lengyelországi helyzetről tartott zártkörű meghallgatásról.
A nagyköveti tanácskozás azzal zárult, hogy a résztvevők nagy része leszögezte: rendkívül hasznos lenne, ha a következő soros EU-elnökök a 7. cikkelyes eljárás előkészületei során hivatalosan is felvetnék a nyilvános meghallgatás lehetőségét a kormányközi EU Tanács résztvevőinek. Mint elhangzott, a pozitív döntéshez a tagországok minősített többségének a beleegyezése kell.
