„Egy könyv nemcsak kellemes időtöltést jelent, észrevétlenül tanít is. Már az egész kicsi gyerekek számára is érdekes lehet egy zörgő könyvecske, és miközben játszanak vele, találkoznak a színekkel, formákkal, a lapozgatás során pedig fejlődik a finommotoros képességük” – mondta Küri Johanna, a Budai Egészségközpont gyermekpszichológusa.
A mesék gazdagítják a fantáziát, a képzelőerőt, segítenek feldolgozni, feloldani bizonyos szorongásokat és fejlesztik a szövegértést, amely a későbbiekben nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Ma már az esti meseolvasást, vagy a fejből kitalált mesemondást sokszor felváltja a mozgókép, pedig a mesélés amellett, hogy meghitt esti program, rengeteg mindenben segíti a gyermekünket – tette hozzá a szakember.
A mesélés minőségi együtt töltött idő, amely segíti a szülő-gyermek egymásra hangolódását, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatukat. A mesét olvasó szülő és az azt hallgató gyermek között „virtuális” köldökzsinór alakul ki. A mese előkészíti a pihenést, ellazít, fejleszti a gyermek képzelőerejét, fantáziáját, kreativitását, érzelmeit és érzelmi intelligenciáját. Segít a feszültségek, félelmek, szorongás és a lelki nehézségek oldásában. Példát mutat a gyerekeknek és bátorítja őket a nehéz helyzetek, a problémák megoldásában. Segít megismerni és megérteni olyan fogalmakat, jelenségeket, mint például a bátorság, a harag, a szeretet, az irigység, a gonoszság, az önzetlen segítségnyújtás, az összefogás, de úgy beszél a születésről és halálról is, mint az életünk velejáróiról.
A mese hallása és nézése nem ugyanazt a funkciót tölti be a fejlődésben – olvasható a Mindset Pszichológia cikkében. A mesehallgatás a belső képek kialakításának fejlődését segíti, amire a tévében, tableten nézett mese nem képes, mert külső képeket kap a gyerek a fantáziájának használata helyett. Nem fejlődik ki a komplex belső képalkotási képesség, aminek az is a következménye, hogy nem tudják elképzelni a hallott mesét és megunják a hallgatását.
Hogyan válasszunk mesét?
Fontos, hogy mindig a gyermekünk életkorának és lelki világának megfelelő mesét válasszunk, hiszen csak így fogja megérteni a történetet és a mese is így éri el a célját. Tartsuk szem előtt azt is, hogy a gyermekünk meddig tud egy dologra koncentrálni. Kisóvodás korban elegendő lehet a 3-4 perces mese is – jegyezte meg Küri Johanna.
A legjobb, ha mi találunk ki valamilyen, színes-szagos, minél több érzékszervet bevonó történetet, hiszen abba beleszőhetjük a gyermekünket érintő „problémákat”, az őt foglalkoztató kérdéseket, történéseket. A mesékbe csomagolt konfliktushelyzetek és megoldási minták mélyen elraktározódnak a gyerekekben, amelyek később, szükség esetén aktivizálódni tudnak. Az a mese, amit a gyerek sokszor hallani akar, nagy valószínűséggel megoldást nyújt neki, erőt ad valamelyik aktuális belső konfliktusával vagy vágyával kapcsolatban.
„A legfontosabb, hogy szívből meséljünk, akár egy személyes vagy egy kitalált történetet, vagy akár sokadjára is örömmel mondjuk el a kedvenc mesét is. A mesélés legyen olyan program, amelyben mindenki szívesen vesz részt, soha ne erőltessük. Természetesen meg kell találni az időt a számítógépezésre vagy a tévénézésre is, de ha tehetjük, a nyüzsgő napot egy összebújós meséléssel zárjuk” – tette hozzá Küri Johanna.
