Ráolvasással próbálja a kormány csökkenteni az inflációt, s ennek a nyugdíjasok a vesztesei. A jövő évi költségvetés ugyanis 2,8 százalékos inflációs értékkel készült – még valamikor idén áprilisban –, emiatt jövő januártól szintén csak 2,8 százalékkal emelkednek az öregségi járadékok. A nyugdíjtörvény szerint annyi emelés jár év elején a nyugdíjasoknak, amekkora pénzromlást betervez a kormány. Az infláció elleni harc MNB egyik legfontosabb feladata jegybanktörvény szerint, ám a Szabadság téri épületben látszólag ez a legkisebb gond amivel foglalkoznak a döntéshozók. A MNB definíciója szerint árstabilitásról akkor beszélhetünk, ha az infláció három százalék alatt marad, igaz, ehhez egy plusz-mínusz egy százalékpontos sávot is rendelnek, így ha két százalék felett és négy százaléka alatt marad az infláció, akkor a jegybankárok szerint nincs miért aggódni.
Az idén sem találta el a kormány a pénzromlás ütemét, 2,7 százalékot terveztek, s várhatóan 3,3 százalékos lesz az éves pénzromlás, jövőre pedig minden elérhető elemzői prognózis szerint eléri a 3,4 százalékot. Ugyanezt vallja a jegybank is legutóbb kiadott elemzésében, ráadásul az infláció elleni harcért felelős intézmény 2021-re is 3,3 százalékos éves pénzromlással kalkulál, vagyis a jelen tudásuk szerint három egymást követő évben is három százalék fölé engedik nőni az inflációt.
Amennyiben a gazdaság lényegesen lassul a következő két évben – összejöhet ennél kisebb infláció is, ám a kutatóintézetek nem erre számítanak: a Kopint-Tárki legfrissebb előrejelzése szerint az idei erőteljes 5 százalékról 2020-ra 3,2 százalékra mérséklődik a növekedés. A GKI Gazdaságkutató is ugyanekkorra növekedéssel számol jövőre – ezzel szemben egyik kutatóintézet sem várja az inflációs pálya ívének mérséklődését, a GKI 3,5, a Kopint 3,4 százalékos pénzromlást jelez előre az idei 3,3 százalék után.
A magyar infláció kifejezetten magas nemzetközi összehasonlításban – mutat rá a Kopint-Tárki most kiadott elemzése: az új tagállamok átlagos inflációs rátája 2,5 százalék volt októberig, nagy valószínűséggel ennyi is marad az év végéig. Románia (3,9 százalék) és Magyarország (3,4 százalék) az a két tagállam, ahol a még elfogadott 3 százalékos inflációs cél felett várható az év végi árindex. Mindezek ellenére a Kopint-Tárki kutatói a jövő évben az unió egészében nem számítanak az infláció további gyorsulására, mivel a tagállamok várhatóan megpróbálják elkerülni majd, hogy tartósan 3 százalék fölé kerüljön az áremelkedés üteme.
Az állami intézkedések itthon egyaránt fűtik és hűtik az inflációt: az élvezeti cikkek jövedéki adótartalmának folyamatos növelése ennek az árucsoportnak az árindexét 2019-ben 8,1 százalékra tornászta fel, az energia árának a rögzítése viszont éppenséggel lefelé nyomta az árindexet.
Az infláció ellen a jegybank a monetáris kondíciók szigorításával, végső soron a kamatok emelésével védekezhet, ám ez az utolsó intézkedés amit a jegybank meglépne, mert ezzel fékezné a túlnyomórészt fogyasztásvezérelt gazdasági növekedést, amely most már elsődleges célja az MNB-nek is. A jegybank abban bízik, hogy a gazdasági növekedés lassulásával előbb utóbb az áremelkedés is leáll – a csökkenő olajárak és a csökkenő fogyasztás révén –, és így még hosszú ideig nem lesz szükség kamatemelésre.
A monetáris szigorítás elmaradásának másik következménye a forint látványos gyengülése: az elmúlt hetekben történelmi magasságba, 337 forintig emelkedett az euró árfolyam az év eleji 313 forintról. Az utóbbi napokban erősödni tudott a forint, az euró árfolyama visszatért 330 forint alá. E mögött egyes elemzők a MNB bevakozását vélik felfedezni, vagyis a jegybank közvetítőkön keresztül forintot vásárolhatott a devizapiacon azt követően, hogy már olyan rémjóslatok is napvilágot látták, miszerint akár 375 forintig is emelkedhet az euró árfolyama. A gyenge forint gerjeszti az inflációt, hiszen az importált termékek árnövekedésén keresztül növeli azt, de ennél nagyobb gond az árfolyamstabilitás megingása, ami a gazdaság egészével szemben szül bizonytalanságot.
A nyugdíjasoknak az évközi áralakulásoktól függetlenül egészen jövő év novemberéig kell várniuk, hogy kiderüljön: beteljesül-e a kormány előrejelzése, vagy az első tíz hónap átlagos inflációja meghaladja a kincstári várakozást, és az korrekciót hoz számukra. Ha az elemzői várakozások győzedelmeskednek, akkor a jövő év folyamán - kamat nélkül - mintegy 30 milliárd forintot hiteleznek a nyugdíjasok a költségvetésnek.
