Ingyen és bérmentve biztosítja a magyar állam a Türk Tanács budapesti irodájának épületét, közpénzből fizetik az iroda fenntartását, de teljes személyzetének bérét is – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben közölt szerződésből, ami érdekes adalékokat közöl a türk államok képviseletét ellátó kirendeltségről.
Belépni csak tűz esetén
Az október 15-én kötött székhely-megállapodási szerződés kitér rá, hogy az iroda ügyvezető igazgatója csak magyar állampolgár lehet, akit a magyar külügyminiszter nevezhet ki, a Türk Tanács külügyminisztereinek jóváhagyásával.
Az ügyvezetőnek szinte korlátlan felhatalmazása van. Az ő vagy helyettese engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, ezt az iroda jogi védelme garantálja.
Kivételt csak az jelenthet, ha az iroda szolgálati autójával balesetet okoztak, esetleg valamelyik alkalmazottjuk okozott sérülést, halálesetet Magyarországon.
A családnak is jut valami
A dokumentumból többek között kiderül, hogy a magyar állam önkéntes hozzájárulásként fizeti az iroda nemzetközi személyzetének bérét, vagyis azokat az alkalmazottakat, akiket a Türk Tanács más országai delegáltak a képviseletre; hogy a dolgozók vagy a főigazgató mekkora fizetést kapnak majd, arra sajnos nem tér ki a szerződés, csak azt jelzi, hogy a nemzetközi személyzetet az ENSZ aktuális bértáblája szerinti bérezés illeti meg.
Utóbbiak nem használhatják a magyar tb nyújtotta szolgáltatásokat. Házastársuk, hozzátartozóik bevándorlási engedély nélkül jöhetnek Magyarországra, és munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak itt – ekkor viszont le kell mondaniuk a hozzátartózóknak is kijáró diplomáciai mentességről.
A szerződésben rögzített diplomáciai mentesség megegyezik azzal az előjoggal, amit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a magát kémközpont helyett butikbanknak tartó orosz Nemzetközi Beruházási Bank és munkatársai is kapnak Budapesten.
Nem árulják el, hol van
A székhely-megállapodásból kimaradt, hogy a Türk Tanács budapesti irodája pontosan hol, milyen ingatlant kapna meg, és hogy a képviselet éves fenntartása, a dolgozók, vezetők kifizetése mennyibe kerülne évente a magyar államnak.
A Népszava erről már korábban is érdeklődött részletekről a külügyminisztériumnál, ám leveleinkre még csak nem is válaszoltak. Így lapunk közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához; ha megkapjuk a kért adatokat, arról külön cikkben számolunk majd be.
A Türk Tanáccsal kötött szerződés, a szervezetben megszerzett megfigyelői magyar megfigyelői poszt azért különösen visszatetsző, mert a magát az üldözött keresztények védelmezőjének mondó Orbán-kormány itt fekete öves keresztényüldözőkkel barátkozik, a miniszterelnököt pedig a jelek szerint nem nagyon zavarja, ha a „türk testvéreknél" bántalmazzák vagy meg is ölik a keresztény kisebbség tagjait.
Frissítés: megtalálták az iroda épületét
Az RTL Klub szombaton számolt be arról, hogy megtalálták a külügy által érthetetlen okból rejtegetett tanácsi irodát: az állam a Budakeszi úti Ybl-villa három szintes, 800 négyzetméteres épületét adta át ingyen és bérmentve, amit még három éve, 1,4 milliárd forintért vásároltak meg.
