A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját. Az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az LMP frakciója fekete maszkkal tiltakozott.
Az Artportal.hu információi nyomán elsőként a Népszava szolgált dokumentumokkal a módosítás tervezetéről. Közben a kormány Gothár Péter szexuális zaklatási botrányát jelölte meg a törvénymódosítás okaként – de lapunk információi szerint a törvénytervezet már a botrány kirobbanása előtt elkészült.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvény értelmében minden önkormányzati színháznak egyedi megállapodást kell kötnie a kormánnyal, ha központi állami támogatásra is igényt tart, ennek értelmében pedig az állam beleszólhat a színház vezetésébe, műsorpolitikájába is.
Azonban nem tudni például – hívja fel a figyelmet a hvg.hu –, hogy mi lesz a független színházakkal. De a Nemzeti Kulturális Alap sorsa is kérdéses. Ugyanis a most elfogadott módosítóban egyetlen szó sincs az NKA-ról, holott a december 3-i keltezésű javaslatnak az egy fontos eleme. Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, ez tesz majd javaslatot a kultúra kormányzati stratégiájára.
Hétfőn ezrek tüntetettek a művészet szabadságáért a Madách téren, az Örkény István Színház előtt.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy a kézivezérelt kádári kultúrpolitikára tett utalásokat több olyan művész is a Katona József Színház videójában, aki csak ritkán nyilvánul meg közéleti kérdésekben. – Én már színész voltam a 60-as, 70-es , 80-as években is. Harminc év demokrácia után nem gondoltam, hogy egyszer ugyanúgy fogom magam érezni, mint akkor – mondta Pogány Judit. Gálffi László úgy fogalmazott: „Sok korszakot láttam már a színházban, amikor igazodni kellett. Egyik sem volt jó.” Bálint András szerint visszatért a központi ellenőrzés, a cenzúra, és ezt már nem szeretné újra megélni. Kováts Adél emlékeztetett: demokráciában széles körű szakmai egyeztetés nélkül nem hozhat döntést a Parlament. Ónodi Eszter leszögezte: a kultúra nem a politikusoké, a kultúra a miénk. Míg Pintér Béla arra figyelmeztetett: a kormány a teljes kulturális élet szétverésére készül. A videóban Borbély Alexandra, Mácsai Pál, Nagy Ervin, Nagy Zsolt és Péterfy Bori is tiltakozott az Orbán-kormány kultúrpolitikai tervei ellen.
A MASZK Országos Színészegyesület közleményében szintén a széleskörű szakmai egyeztetés elmaradását kérte számon a döntéshozókon. A Katona József Színház társulata közleményben utasította vissza azt a „nemtelen és a valós tények ismerete nélküli támadást, amit a színház és Máté Gábor (igazgató) ellen indítottak politikai erők” – utaltak a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté – és még sokan mások – megnyilatkozásaira.
„A magyar kultúra fekete napja”Négy parlamenti ellenzéki frakció – az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd – szerdán, a kulturális törvénycsomag jóváhagyása után közös sajtótájékoztatón tiltakozott.
A szocialista Hiller István a művészeti szabadság és a kulturális autonómia csorbításáról beszélt. Az Országgyűlés alelnöke, aki a törvény tárgyalásának módját méltánytalannak nevezte, úgy fogalmazott: a magyar kulturális élet fontos részleteit szabályozó törvény vitáját az este sötétjébe dugták el. Ebben van valami stílusos, mert a jogszabály „elég sötét” – értékelt. Kijelentette: aki a színházi életet ismeri, és meg kívánja őrizni a magyar színházi élet színvonalát, az csak elutasíthatja a törvényt. Hiller cinikusnak tartja azt a kormányzati érvelést, hogy amelyik önkormányzat akarja, az tartson fent maga színházat. A kabinet az elmúlt években nehézzé tette a nagyvárosok, leginkább a főváros anyagi helyzetét, ezért egyetlen önkormányzat sem képes önmaga fenntartani színházakat – hívta fel a figyelmet. Az ellenzék sem részleteiben, sem egészében nem fogadja el a törvényt – közölte. Hozzátette: a javaslatról minden elmond, hogy a beterjesztése és a végszavazás között alig több mint két nap, mintegy ötven óra telt el.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője azt mondta, hogy Orbán Viktor az október 13-i önkormányzati választáson kapott „pofontól” nem kijózanodott, hanem „kábultságában kapkod, rossz és gyalázatos döntéseket hoz”. A miniszterelnök nem értette meg, hogy a budapestiek többek között a kultúra és a gondolat szabadságáról, a művészet autonómiájáról is szavaztak, és nem kérnek semmiféle pártirányításból – fogalmazott. Ami a parlamentben történt a magyar kultúrával, az egész egyszerűen gyalázatos és a DK számára elfogadhatatlan; Orbán Viktor a politikai és gazdasági hatalom után a fejeket, a szíveket és lelkeket akarja kisajátítani – értékelt a politikus, aki szolidaritást vállalt a színházakkal, a művészekkel és a különböző alkotócsoportokkal.
Ungár Péter, az LMP politikusa illegitimnek nevezte, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beleszólhat az igazgatók kinevezésébe. Egy színház egy adott közösségnek a tere, az igazgató kinevezéséről eddig döntő testületek, vagyis a polgármesterek és az önkormányzatok pedig közvetlen felhatalmazást kaptak a saját közösségüktől – érvelt. Szerinte a Fidesz-KDNP az elmúlt három évben „minden médiatermékében és diskurzusában” egy liberális mételynek próbálta beállítani a globális metoo-kampányt, most azonban egy metoo-kampányt folytat: egy ember bűnéből kollektív bűnösséget csinálnak, a „zaklatószínház” fogalommal megaláznak egy teljes szakmát.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a magyar kultúra fekete napjáról beszélt. Az elfogadott jogszabály csak a Fidesz-KDNP számára törvény, „számunkra, a többiek számára (...) egy diktátum, márpedig diktátumoknak nem engedelmeskedünk” – jelentette ki. Megjegyezte, hogy amíg Budapest főpolgármestere és a megyei jogú városok vezetőinek többsége a Fideszhez tartozott, addig az állam nem érezte szükségét annak, hogy beleszóljon a színházigazgatók kinevezésébe.
A DK-s képviselő, Liberális pártelnök Bősz Anett ehhez azt fűzte hozzá, hogy az ókor óta a színház az az intézmény, ami segít elviselni a szürke és nehéz hétköznapokat. Most elveszik az emberektől a színházakat, a „szabadság utolsó kis szigeteit” – fogalmazott. A sajtótájékoztató végén a politikusok kérdésekre nem válaszoltak.
(MTI)
