Fel kell tennünk magunknak a kérdést: továbbra is jólétben és biztonságban szeretnénk élni a Földön? Ma már az egész világ kezdi felismerni, hogy az emberiség létét veszély fenyegeti. Amerikától Ausztráliáig a Föld számos pontján erdőtüzek pusztítanak. Afrikában és Ázsiában egyre nagyobb területet hódítanak el a sivatagok. A tengerszint emelkedése európai városok és csendes-óceáni szigetek jövőjét egyaránt veszélyezteti. Az emberiség korábban is tapasztalt ilyen jelenségeket, de a jelenlegi változások üteme minden korábbit meghalad.
A tudósok szerint még meg lehet fékezni ezeket a veszélyes folyamatokat, de kezdünk kifutni az időből. Az új Európai Bizottság nem húzza az időt. Ma, kevesebb mint két héttel azután, hogy hivatalba léptünk, bemutatjuk az európai zöld megállapodás elérését célzó ütemtervünket.
Célunk, hogy 2050-re Európa – a kontinensek közül elsőként – klímasemlegessé váljon, lelassítva ezzel a globális felmelegedést és enyhítve a klímaváltozás hatásait. A mi generációnkra és a következő nemzedékre hárul, hogy ezt a feladatot elvégezzük, de a változásnak azonnal meg kell kezdődnie – és mi tudjuk, hogy képesek vagyunk változást elérni.
Az általunk ma előterjesztett európai zöld megállapodás Európa új növekedési stratégiája. Megvalósítása csökkenteni fogja a károsanyag-kibocsátást, egyúttal pedig új munkahelyeket is eredményez, és életminőségünket is javítani fogja.
Mindegyik szakpolitikai területen ez a zöld vezérfonal jelöli ki cselekvésünk irányát, legyen szó a közlekedésről, az adózásról, az élelmiszeriparról, a mezőgazdaságról, az ipari termelésről vagy az infrastruktúra-fejlesztésről. Az európai zöld megállapodás révén be kívánunk ruházni a tisztaenergia-termelésbe, bővíteni szeretnénk a kibocsátáskereskedelmi rendszert, de ezzel párhuzamosan a körforgásos gazdaság térnyerését és Európa biológiai sokféleségének védelmét is ösztönözni fogjuk.
Azon túl, hogy megkerülhetetlenül szükséges, az európai zöld megállapodás előnyös is: új gazdasági lehetőségek létrejöttét is elő fogja segíteni. Már most sok európai cég dolgozik azon, hogy működését, eljárásait és termékeit zöldítse. Ennek érdekében csökkentik szénlábnyomukat, és nyitnak a tiszta energiák felé. Tisztában vannak azzal, hogy a Föld „tűrőképessége” véges. Ezek az európai cégek – a kisvállalkozásoktól kezdve a nagyvállalatokig – mind tudják, hogy közös otthonunkért mindnyájan felelősséggel tartozunk. Azt is tudják, hogy ha jövőbe mutató, fenntartható megoldásokat találnak, azzal lépéselőnyre tesznek szert.
A vállalkozások és mindazok, akik tesznek a változásokért, azt várják tőlünk, hogy megkönnyítsük számukra a forráshoz jutást. Ezt hivatott szolgálni a Fenntartható Európa beruházási terv, mely a következő évtizedben egybillió euró értékben fogja támogatni európai beruházások létrejöttét. A terv végrehajtása során szorosan együtt fogunk működni az Európai Beruházási Bankkal, azzal az európai pénzintézettel, mely zászlajára tűzte a klímavédelem ügyét.
Jövő márciusban – az EU történetében először – javaslatot fogunk előterjeszteni egy átfogó európai éghajlat-politikai jogszabály elfogadására, hogy kijelöljük a követendő utat, és visszafordíthatatlanná tegyük a klímasemleges gazdaságra történő átállást – a befektetőknek, az innovátoroknak és a vállalkozóknak ugyanis világos szabályokra van szükségük ahhoz, hogy beruházásaikat hosszú távra megtervezhessék.
Miközben azon dolgozunk, hogy a jövőben másként termeljünk, fogyasszunk, éljünk és dolgozzunk Európában, arra is oda kell figyelnünk, hogy védelmezzük és segítsük azokat, akik jobban megszenvedik az átállással járó változásokat. Az átállás csak akkor lehet sikeres, ha mindenkinek a javát szolgálja. Javaslatot fogok tenni olyan pénzügyi alap létrehozására, mely ezt az átállást fogja majd megkönnyíteni. A cél az, hogy az alap – az Európai Beruházási Bank által biztosított tőkeáttétellel és magánforrásokkal együtt – százmilliárd euró összegben mozgósítson befektetési tőkét a következő hét évben. Gondoskodni akarunk arról, hogy senki se maradjon le, ezért segíteni fogjuk azokat az európai régiókat, amelyeknek nagyobb előrelépést kell elérniük.
Túl azon, hogy Európa-szerte éghajlatvédelmi intézkedéseket sürgetnek, az európai fiatalok és felnőttek maguk is tevékeny részt vállalnak a klímavédelemben, és ezért korábbi életmódjukat is hajlandóak feladni. Gondoljunk azokra a fiatalokra és felnőttekre, akik kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközökkel járnak be az iskolába vagy a munkahelyükre, azokra a szülőkre, akik nem eldobható, hanem mosható pelenkát adnak kisgyermekeikre, vagy azokra a cégekre, amelyek az egyszer használatos műanyagok helyett fenntartható alternatívát kínálnak a piacon. Magyarországon is fokozatosan teret nyer a napenergia felhasználása. Közülünk sokan vesznek részt az európai és globális klímamozgalomban.
Tíz európai polgárból kilenc határozott éghajlatvédelmi fellépést szorgalmaz. A gyermekeink tőlünk várják a megoldást. Az európaiak azt akarják, hogy az EU a saját területén konkrét intézkedéseket hozzon, világszinten pedig jó példával járjon elöl a klímavédelem terén. Épp ezekben a napokban zajlik Madridban az ENSZ klímakonferenciája, ahol a világ minden tájáról egybegyűlt résztvevők azt vitatják meg, hogyan küzdjünk közös erővel a globális felmelegedés ellen.
Az európai zöld megállapodás Európa válasza az európai polgárok felvetéseire. Ezt a megállapodást Európa köti Európa – és egyúttal egy jobb világ – érdekében. A változásnak minden európai polgár a részese lehet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke