Legalább olyan nehéz az idei év vége Emmanuel Macron francia köztársasági elnök számára, mint a tavalyi. Akkor a sárga mellényesek mozgalma jelentett komoly gondot az elnöknek, s csak karácsony hozott némi békét, most a kormány tervezett nyugdíjreformja miatti munkabeszüntetések és tüntetések nyomán került nehéz helyzetbe. Míg 2018-ban komoly engedményeket tett, egyebek mellett bejelentette a minimálbér emelését, ezúttal – egyelőre legalábbis – hajthatatlannak tűnik.
Közben kedden már hatodik napja tartottak országszerte a megmozdulások és a munkabeszüntetések. Ezúttal különösen drámai helyzet alakult ki az országban. A légiközlekedés részlegesen működött, a belföldi járatok mintegy negyede esett ki. A TGV nagysebességű vasút járatainak mindössze egyötöde közlekedett. A regionális vonatközlekedésben is komoly fennakadások voltak, közölte az SNCF vasúttársaság. Ami a párizsiak számára különösen nagy érvágás: a metróközlekedés is nagyrészt leállt. Mivel sokan így kénytelenek voltak autóba szállni, hatalmas közlekedési dugók alakultak ki a fővárosban és az elővárosokban. Összesen több száz kilométeren keresztül vesztegeltek a gépkocsik.
A kereskedőket különösen kényesen érintik a történtek. Az őket tömörítő szövetség, az FCF szerint katasztrofális helyzet alakult ki. Vezetője, Francis Palombi úgy véli, mielőbb megoldást kell találni, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt.
A reform legvitatottabb pontja az, hogy a franciáknak a jövőben tovább kellene fizetniük a nyugdíjjal kapcsolatos terheket, a nyugdíjkorhatárt felemelnék 62-ről 64 évre és megszüntetnék a tanároknak, vasutasoknak, közhivatalnokoknak járó kedvezményeket.
Edouard Philippe miniszterelnök szerdán mutatja be részletes elképzeléseit, a különféle csoportok ettől teszik függővé, folytatják-e a munkabeszüntetést. Egyelőre vajmi kevés esély látszik arra, hogy megnyugszanak a kedélyek. Philippe Martinez, a CGT érdekvédelmi szervezet elnöke már hétvégén világossá tette, kizárólag a reform visszavonása esetén hagynak fel a blokáddal.
Emmanuel Macron azért is ragaszkodik annyira a reformhoz, mert ez volt az egyik legfontosabb választási ígérete 2017-ben, s továbbra is nagy reformerként kíván fellépni. Ha meghátrálna, az a következő, 2022-ben esedékes elnökválasztásra is hatással lenne. A francia államfő a normandiai négyek hétfői párizsi záró sajtóértekezletén szólalt meg először a nyilvánosság előtt a kialakult helyzetről, s világossá tette: nem hátrál meg, a nyugdíjreformot elengedhetetlennek tartja. Komoly nehézséget jelent azonban számára, hogy elképzeléseinek támogatottsága csekély. Elutasítják a reformot a Zöldek, illetve a radikális bal éppen úgy, mint a konzervatív republikánusok, illetve Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (FN). Utóbbi párt elnöke a tőle megszokott vehemenciával a reformot a munkavállalókkal szembeni „rablótámadásnak” minősítette.
A nyugdíjakért felelős biztos, Jean-Paul Delevoye a szociális szféra képviselőivel folytatott megbeszélései után szintén megvédte a kabinet terveit. Meggyőződését fejezte ki, hogy e tekintetben nem maradhat minden a régi kerékvágásban, változtatni kell, s ezért a reformért meglátása szerint a későbbi generációk még hálásak is lesznek majd. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői eleve nem reméltek sokat a Delevoye-val folytatott megbeszéléseiktől, így nem is csalódtak különösebben amiatt, hogy az álláspontok jottányit sem közeledtek egymáshoz. Michel Beaugas, az ország harmadik legnagyobb szakszervezete, a Force ouvriere főtitkára szerint a kormány még csak meg sem hallgatta őket.
