A kommentár úgy ítéli meg, hogy a NATO-nak akkor van jövője, ha ismét felvállalja a demokratikus értékek védelmét, úgy, ahogyan azt a háború után tette. Nem kétséges, hogy a szervezet Donald Trump miatt jelenleg válságos időket él át, de az amerikai elnök látnivalóan nem érti, mi a szövetség jelentősége, és hogy az miként működik. Emmanuel Macron francia elnök számára az utolsó cseppet az jelentette a pohárban, hogy Amerika minden egyeztetés nélkül kivonta katonáit Szíriából. Ezek után minősítette a NATO-t agyhalottnak. Ám annak nehézségei nagyobbak, mint az USA első embere. Ideértve, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök megtámadta Szíriát, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország védett. Továbbá a magyar és a török kormány kizsigerelte a demokráciát és összemelegedett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Hogy a szervezet tovább tudjon lépni, ahhoz vissza kell nyúlnia a gyökereihez. Egykor azért hozták létre, hogy elriassza a Szovjetuniót, és megvédje a kibontakozó nyugati demokráciákat, illetve összekapcsolja az atlanti térség két felét. Ezek a célok ma is érvényesek, csak éppen a szovjeteket Oroszországgal kell behelyettesíteni. A NATO továbbra is a demokratikus értékeket képviseli, ám a magyar és a török jogállam lerombolása a szövetség identitását fenyegeti. Ennélfogva következményekkel kell járnia, ha valamely tagállam nem tartja tiszteletben a játékszabályokat, ideértve akár a tagsági jog elvesztését. A demokrácia aláásásához egyébként igencsak aktívan segédkezet nyújt Moszkva.
Az EU felvirágzott a NATO égisze alatt szavatolt amerikai védernyő hatására, ám az unió is nagy kihívásokkal került szembe, kezdve a Brexittől, egészen magyar és a lengyel demokrácia lebontásáig. A katonai szervezetet nem lehet leválasztani az európai terv sikerétől, azaz a földrésznek egységesnek és szabadnak kell maradnia. Végül pedig rá kell venni a Kremlt, hogy szüntesse be a fenyegetéseket az öreg és az új kontinens ellen, de ez nem egyenlő azzal, hogy meg kell szakítani vele a párbeszédet. Mindent egybevéve a szövetség egyáltalán nem agyhalott, csak nagy löket adrenalinra van szüksége. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tagállamok ismét kiállnak az induláskor meghirdetett alapértékek mellett.
Az EBRD fő közgazdásza külön is megismételte a figyelmeztetést, amelyet pár napja a Financial Times-on keresztül küldött, vagyis hogy Magyarország és Lengyelország az innovációt és a növekedést veszélyezteti, amikor megsérti a jogállamiságot. Azt kockáztatja, hogy ily módon lemarad a külföldi befektetőkért folytatott versenyben. A lengyel Beata Javorcik szerint egyelőre mindkét gazdaság gyorsan nő, ezért a két kormány nem sokat foglalkozik azzal, hogy az EU által indított eljárás kedvezőtlenül hathat a fejlődésre. Ám lehet, hogy előbb-utóbb kénytelenek lesznek felülvizsgálni hozzáállásukat. Ha ugyanis a befektetők úgy ítélik meg, hogy az igazságszolgáltatás nem pártatlanul működik, az sokat ront az ország vonzerején, miközben a világban egyre élesebb a küzdelem az idegen tőkéért.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank máris azt jósolja, hogy jövőre a növekedés üteme Magyarországon 3,1, Lengyelországban 3,5 %-ra mérséklődik, noha tavaly még mindkét államban meghaladta az 5 %-ot. Csak éppen kezd kifulladni a világgazdaság. Javorcik kiemelte, hogy a jövőbeli kilátások szempontjából meghatározó lesz, mennyire sikerül lendületet adni az innovációnak. Épp ezért fokozódik a külföldi befektetések jelentősége, hiszen a multik serkentik a tudást, és azt elviszik az általuk kiválasztott országokba. Márpedig az ilyen cégek fokozattan érzékenyek az üzleti környezetre, hívta fel a figyelmet a szakértő.
A Valutaalap arra számít, hogy 2020-ban a mostani 4,9-ről 3,5 %-ra lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, miután az egész világon megtorpanás mutatkozik, emellett csökken az EU által finanszírozott beruházások értéke. Az IMF szakértői azután hozták nyilvánosságra előrejelzésüket, hogy Budapesten konzultáltak. Eszerint az infláció idén és a következő évben 3,4 % tájékán mozog majd. A pénzintézet jónak tartja a kormány középtávú költségvetési törekvéseit, mert azok segítenek enyhíteni a keresleti nyomást és bővítik a mozgásteret, ha netán rosszabbra fordulna a helyzet.
A Valutaalap ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a bérek jobban emelkednek, mint a termelékenység, emellett lassul a kivitel növekedésének tempója, hiányosságokat mutat az üzleti környezet a kis- és középvállalatok számára, így több erőfeszítést kell tenni a szerkezeti változások érdekében. A dokumentum szerint rövidtávon maradhat az alacsony jegybanki alapkamat, de oda kell figyelni a belső kereslet hatására. Azt is tanácsolja továbbá, hogy a bankok ne ösztönözzék annyira a lakásvásárlásokat.
A hírügynökség által megkérdezett szakértők azt jósolják, hogy jövőre nyomott marad a forint, illetve a cseh koronát leszámítva a többi közép-európai fizetőeszköz árfolyama, részben a keményebb kínai-amerikai vita veszélye, részben a Brexit körüli bizonytalanság miatt. A forint kilátásait azonban az is rontja, hogy a jegybank igen laza pénzpolitikát folytat, arról nem beszélve, hogy a német gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen fordulat immár a régióban is kezdi éreztetni a hatását, noha ezek az országok idáig jól teljesítettek. A forint az év eleje óta 3 %-ot veszített értékéből, a múlt hónapban pedig rekord alacsony szintre zuhant az euróhoz képest. Elemzők azt várják, hogy a következő évben nagyjából a 335-on jegyzik majd a közös európai fizetőeszközt.
A magyar kormány azt reméli, hogy már lecsengett a Borkai-féle botrány, és hogy az az orgia körül csapódott le, ám ez egyáltalán nem így van, mert a következmények továbbra is érezhetőek, emellett pedig a lényeg a pénz. Hogy ki hozta nyilvánosságra a leleplező felvételt, és ki zsarolta meg a korábbi polgármestert, az továbbra sem egyértelmű, ám az ügy hatalmas károkat okozott a Fidesznek. A győri politikus időközben „önkéntesen” kilépett a pártból és megvált tisztségétől is. A rendőrség ugyanakkor korrupció gyanújával nyomoz. Egy másik eljárásban azt igyekszik kideríteni, igaz-e az állítás, miszerint Borkai Zsolt a Maldív-szigeteken pénzt mosott, illetve helyezett biztonságba.
Vagyis biztos, hogy az ügy még sokáig napirenden marad, ami együtt jár azzal, hogy a kormány veszít népszerűségéből, miután a szalaghírek kedvezőtlenek számára. Az egész história kiindulópontja, hogy Borkai ügyvédje, akivel az adriai szextúrán is együtt voltak, annak idején nagy pénzeket vágott zsebre, miután előre megszerezte azokat a földeket, ahová az Audi gyárat akart építeni. A vádhatóságnak most azt kell bizonyítania, hogy ők ketten összejátszottak. A magyar sajtó közben már arról cikkez, hogy a szálak a legmagasabb hatalmi körökig vezetnek, hiszen a jogász korábban a Fidesz-frakció tanácsadója volt, azon kívül a 2. legnagyobb kaszinótulajdonos. Márpedig rossz nyelvek szerint ehhez a státuszhoz megfelelő politikai kapcsolatok kellenek. De úgy hírlik, hogy vannak ezen kívül egyéb üzleti összefonódások is.
Az osztrák közmédia budapesti tudósítója azt mondja, addig nem aggódik a poszt jövője miatt, ameddig Orbán Viktor hatalmon van. Ernst Gelegs, aki 20 éve dolgozik a magyar fővárosban, és akit a szélsőséges FPÖ kurátora megtámadott a korábbi osztrák kormánykoalíció idején, úgy ítéli meg, hogy a magyar újságírók jelentős részénél, főleg az állami rádiónál, tévénél, illetve az MTI-nél, működik az öncenzúra. Az MTVA a hatalom szócsöve lett. De azok a közeli oligarchák által felvásárolt újságok sem jelentenek olyasmit, ami ne tetszene a miniszterelnöknek.
Az osztrák szakembernek sem könnyű a helyzete, sok más külföldi tudósítóval egyetemben, ha interjút akar kapni hivatalosságoktól. Egyre sűrűbben fordul elő, hogy sajtótájékoztatókon nem tehetnek fel kérdéseket. A politikusok elmondják, amit akarnak, aztán már mennek is. Viszont ha mégis szembesülnek valamilyen kritikus kérdéssel, egyszerűen nem arra válaszolnak. És lehetetlen rákérdezni az elhangzottakra. Más persze a bánásmód a baráti orgánumokkal. Amikor nemrégiben Magyarországon járt az Osztrák Szabadságpárt elnöke, a saját tévéje mindenhová elkísérhette. Az ORF kameráját viszont oda kellett állítani a sajtótájékoztatón, ahonnan csupán egyetlen szögből tudta venni a dolgokat. Azaz a magyar hatóságok már nem csupán a tartalmat, hanem a látványt is ellenőrzik.
Akad ugyan még egy-két független magyar szerkesztőség, ám ezek nem érnek el jelentős tömegeket. A sajtó 80 %-át kormánybarátnak lehet tekinteni. Gelegs, aki Lengyelországban és Romániában is akkreditálva van, ott ugyanilyen jelenségeket észlel. A magyarázatot abban látja, hogy keleten más a demokrácia-felfogás, errefelé nem érvényesül a kisebbségvédelem. A többség meg van győződve arról, hogy csakis az ő álláspontja helyes, ezért szétzúzza azokat, akik másként gondolkodnak. Az emberek viszont aszerint választanak, hogy melyik párt ígér nekik gyors felzárkózást a nyugati életszínvonalhoz. Erre Lengyelország jó példa. A magyaroknál inkább a migráció a hívó szó.
Gelegs egyébként már csak azért is szálka a hatalom szemében, mert az ORF-et Nyugat-Magyarországon is fogni. Egy korábbi bécsi magyar nagykövet egyenesen a visszahívását követelte az osztrák közmédia vezérigazgatójától. De ezen az újságíró csak nevet, mert korábban ugyan sokáig vita folyt akörül, szükség van-e a budapesti irodára, ám amióta Orbán irányítja az országot, ez még csak fel sem merül. A politikus szavatolja a tudósító munkahelyét.
A hírügynökség a csalás elleni küzdelem keresztes vitézeként mutatja be Hadházy Ákost, aki az unió egyik legkorruptabb országában vette fel a kesztyűt a hatalmasságokkal szemben. Első leleplezését hat éve, a trafikmutyi kapcsán tette közzé, és mivel nem fogadta el a hivatalos magyarázatot, otthagyta a Fideszt. Azóta újabb és újabb ügyeket hoz nyilvánosságra, amivel dühíti egykori pártjának vezetőit. Most is benne volt a keze, hogy vesztegetés gyanújával őrizetbe vettek egy fideszes politikust. A kormány és az állami ellenőrzés alatt álló sajtó azzal vádolja, hogy mocskos szájú, aki csak a figyelmet akarja magára irányítani. Hadházy elismeri, hogy egyes akciói igencsak merészek, de azt mondja, enélkül nem lehet áttörni a médiában a hallgatás falát.
A másik oldalon viszont kivívta a civil szervezetek elismerését és egy egész csapatot sorakoztatott fel maga mögé, miközben Brüsszel a demokratikus intézmények megrendítésével vádolja az országot. Hadházy mára az ellenzék egyik legismertebb arca lett. Azt magyarázza, nem az a nagy szó, hogy újabb és újabb botrányokat leplezzen le, hanem hogy olyan eseteket találjon, amelyek képesek felkelteni a maradék független sajtó érdeklődését. Ennek ellenére kormánypárti politikusok sokkal népszerűbbek nála.
Úgy ítéli meg, hogy az ellenzéknek az eddiginél élesebb üzeneteket kell küldenie, ha tőkét akar kovácsolni a helyi választások sikeréből, és ha szeretné visszahódítani a kormányrudat 3 év múlva. Azt mondja, ehhez a korrupcióra kell összpontosítani. A veszélyt ott látja, hogy a társadalom minden rétege függő helyzetbe kerül a hatalomtól. A városok és falvak csak akkor juthatnak uniós alapokhoz, ha viselkednek. Hozzáfűzi, hogy az országban már romos a parlamenti demokrácia, de a rendszer tartja magát.
A dán szélsőjobb vezére kitart amellett, hogy a migránsok feltartóztatására követni kellene a magyar példát, azaz kerítést kellene emelni a német határon. Schütt úgy nyilatkozott a Néppárt nevében, hogy a magyarok, na, azok ellenőrzik a határt. Pedig Dánia is akadályt emelt Németország felé, majdnem 70 kilométer hossza, csak éppen nem az idegenek, hanem a vaddisznók ellen, mégpedig azért, nehogy azok behurcolják az afrikai sertéspestist és ezzel veszélyeztessék az ország húsiparát, amely évente 28 millió disznót dolgoz fel. Viszont a közhangulat olyan, mivel a bevándorlási hullám már lég lelappadt, hogy a szélsőségesek hiába ágálnak a kerítés megmagasításáért. Mármint hogy létesüljön olyan akadály, mint amilyet Trump építtetett Mexikó felé.
A dán kerítés a héten készült el és a koppenhágai egyetem egyik tanára szerint mindazonáltal igen fontos, jelképes győzelmet jelent a szélsőjobb számára, mert téma közbeszédben, ideértve, hogy az országot fizikailag el kell választani Európától. Vagyis a nacionalizmus malmára hajtja a vizet, miközben az ország kivitelére óriási csapást mérne, ha elterjedne a kórokozó. Sertéstenyésztők ugyanakkor attól tartanak, hogy kerítés gyenge és alacsony, ráadásul az utaknál megszakad, arról nem beszélve, hogy a vaddisznók igen jól úsznak, szóval, hogy nem lehet azokat ily módon megállítani. Ezzel szemben elemzők szerint ha netán megint beindulna a migrációs hullám, akkor a szélsőjobb ismét előállhat a követeléssel, hogy toldják meg felfelé a jelenleg nagyjából 150 centi magas kerítést.
