Az öt parlamenti ellenzéki frakció azt sürgeti, hogy Magyarországon hirdessék ki a klímavészhelyzetet. Csütörtökön sajtótájékoztatón ellenzéki politikusok arra reagáltak, hogy kedden a parlament tárgysorozatba vette a klímavészhelyzet kihirdetéséről, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó teendőkről szóló, ellenzéki javaslatokat.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese azt sürgette, hogy mondják ki: Magyarországot 2050-re klímasemlegessé kell tenni. Be kell zárni a Mátrai Erőművet, fel kell oldani a szélerőművekre kivetett "létesítési tilalmat", a napelemes rendszerek áfáját 27-ről öt százalékra kell csökkenteni és támogatni kell a lakossági energiatakarékossági beruházásokat - sorolta. Nem szabad engedni, hogy az átalakulásnak a legszegényebbek és a középosztálybeliek legyenek a vesztesei, ezért igazságos átmenetre van szükség, hogy az átállás árát ne az emberek, hanem a nagyvállalatok, a környezetszennyezők fizessék meg - jelentette ki.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azt mondta, örömmel látják, hogy a Fidesz is megértette, a klímaváltozás ügyében az utolsó pillanatban vagyunk. Ha nem változtatunk, akkor nem lesz olyan jövő, amit meg lehetne élni - fogalmazott. Azzal érvelt: mivel a klímaváltozás elleni fellépés az élet szinte minden területét érinti, a döntéseket csak a legszélesebb társadalmi egyeztetés után lehet meghozni. Emiatt felszólította a kormányt, hogy indítson társadalmi vitát a klímastratégiáról, majd kezdje el az egyes ágazati klímastratégiák vitáit is.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy lakosságarányosan számolva Kína után Magyarországon a legrosszabb a levegő. Hozzátette, a légszennyezettség miatt évente 13 ezer ember hal meg Magyarországon. Hangsúlyozta: az ellenzéknek egységes abban, hogy a kormánynak ki kell hirdetnie a klímavészhelyzetet.
Nunkovics Tibor, a Jobbik képviselője azt mondta, mindannyiukat meglepte, hogy a keddi szavazáson a kormánypárti képviselők támogatták a javaslatokat. Az azonban kérdés, hogy a kormánypártok valóban érdemi vitát akarnak folytatni a klímaváltozásról, vagy csak a nemzetközi partnereknek akarják mutatni, hogy fellépnek a klímaváltozás ellen - fogalmazott.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke emlékeztetett, hogy frakciója május elején nyújtotta be a parlamentnek a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló javaslatot. A fenntartható fejlődés bizottságának elnöke azt mondta, ha a kormánytöbbség már akkor elfogadta volna az indítványt, akkor "nem kerültünk volna szégyenpadra" a madridi klíma-csúcstalálkozón. Hozzátette, májusban azt is javasolták, hogy Magyarország kezdje el a klímatörvény, valamint a 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv kidolgozását.
Timmermans kijelentette: minden tagállamnak és minden embereknek meg kell értenie, hogy a cselekvés elmaradása óriási költségeket jelent. Azt is hangsúlyozta, hogy a siker ugyancsak több milliárd eurónyi ráfordítást igényel évente. Kérdésre válaszolva pontos összeg említése nélkül elismerte, a beruházások 180 és 300 milliárd eurós nagyságrendűek lehetnek. A szükséges forrásokat állami támogatások, kölcsönök és magántőke bevonásának kombinációi adják - tette hozzá.
