A jómódú házaspárokat segíti leginkább a babaváró hitel. A jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében közölt statisztikák szerint ugyanis a júliusi indulás óta felvett kamattámogatott kölcsönök több mint felét – 55 százalékát – a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó családok igényelték. A szegényebb rétegek viszont kiszorulni látszanak a lehetőségből, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó adósok alig néhány százalékot tesznek ki a babaváró-szerződéssel rendelkezők között.
A babavárósok leginkább a lakáshitelt felvett adósokra hasonlítanak, egyrészt, mert főként lakáscélra fordítják a kölcsönt, másrészt a kockázati jellemzőik is hasonlóak – mutatott rá Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági elemzője. A lakáshiteleket ugyanis szintén jellemzően a jobbmódú ügyfelek veszik fel: itt még magasabb is, 66 százalék a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó adósok aránya.
A lakosság eladósodottsága egyébként egyre növekszik: a babaváró hitel elindulását megelőző egy évben a hitelintézetek több mint 2 ezer milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, ennek mintegy 40 százalékát a lakáshitelek tették ki. Ez 8 százalékos éves növekedést jelent, a személyi kölcsönök terén 28 százalékos bővülés történt. Ehhez jött hozzá júliustól a babaváró hitel, amely nem kiszorító, hanem addicionális hatással bírt, vagyis nem más kölcsönök helyett, hanem azok mellett vették fel az adósok. Az első három hónapban a bankok mintegy 29 ezer szerződést kötöttek 277 milliárd forint értékben, ami az októberivel együtt 352 milliárd forintra nőtt. Az igénylők döntő többsége a legmagasabb, 10 millió forintos összeget kérte és kapta meg, a folyósítások mindössze 2 százaléka volt 5 millió forint alatti. Az MNB előrejelzése szerint az év végig mintegy 400-450 milliárd forint értékű babaváró-hitelállomány épülhet fel, a program végéig, 2022-ig pedig az összeg 1200-1400 milliárd forintra nőhet.
Bár a jegybank szerint az első három hónap tapasztalatai alapján a babaváró kölcsönök az ügyfelek magasabb jövedelme, valamint a hitelhez kapcsolódó állami garanciavállalás miatt nem vezetnek túlzott eladósodáshoz, a statisztikákból az is kiderül, hogy a babavárós házaspárok több mint felének már volt másik hitele is. Jelzálog hitellel 40, személyi kölcsönnel 7 százalékuk rendelkezett, 6 százalékuknak pedig mindkétféle adóssága volt már. A kifeszített jövedelmi helyzet a jegybank szerint elsősorban náluk jelenthet kockázatot.
Az egyéb tartozások jellemzően 2015 után folyósított hiteleket takarnak, és egyelőre kevés a babaváró hitellel egy időben felvett kölcsönök aránya. A babaváró hitelügyletek 5 százalékánál történt lakáscélú hitelfelvétel is a harmadik negyedévben, a személyi hiteleknél az arány alig 1 százalék.
Az úgynevezett adósságfékszabályok persze meggátolják a túlzott eladósodottságot, hiszen azok értelmében a hitelek együttes törlesztőrészlete nem lehet nagyobb a nettó jövedelem felénél. A babaváró hitel mellett egyéb hiteltartozással is rendelkező házaspárok bő kétharmadánál ugyanakkor a törlesztőrészlet meghaladja a jövedelem 30 százalékát, míg a pusztán babavárót fölvettek körében mindössze 15 százalékra rúg. Dancsik Bálint rámutatott: jellemzően az adósok jövedelmének negyedét emészti fel a babaváró, minden tizedik házaspárnál azonban a 40 százalékát is.
A bankok visszajelzései alapján egyébként a babaváró kölcsönt főként valamilyen lakáscélhoz – vásárlás, bővítés, felújítás - igénylik az ügyfelek, az viszont ritka, hogy a babaváró önerő pótlására szolgáljon a jelzáloghitelnél. Augusztus és szeptember között a 18-41 éves adósok (vagyis a babaváróra életkorilag jogosultak) által megkötött lakáshitelek mintegy 7 százalékát előzte meg babaváró kölcsön felvétele is. A lakáshitelek felvétele előtt ugyanakkor - ellentétben a személyi hitelek esetleges önerőpótló felhasználásával - az adósok akkor is igényeltek babavárót, ha anélkül is megfeleltek a hitelfedezeti mutató-korlátnak, vagyis rendelkeztek elég önerővel. A jegybank szerint ebben az esetben vélhetőleg az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó egyéb költségeket fedezik belőle, vagy befektetési célokra fordítják a babavárót. A bankok visszajelzései alapján ugyanakkor csak kisebb mértékben figyelhető meg a babaváró kölcsön befektetési célú felhasználása.
