A kórházak szokásos év végi eladósodása ezúttal a szokásosnál is nagyobb tanácstalanságot váltott ki az intézmények vezetőiből. Egyrészt a hiányzó összeg jóval, mintegy húsz százalékkal nagyobb a tavalyinál, másrészt a korábbi években ilyenkor már látni lehetett, hogy a kormány mit kezd a helyzettel. Most azonban – mint az IME szaklap tegnapi konferenciáján kiderült –, még mindig nem tudni, hogyan rendezné a kormány az intézmények felhalmozott adósságát. Idén október végén a kórházak adóssága már 63,8 milliárd volt, és az intézmények tartozása havonta 10-20 százalékkal nő. Ráadásul változatlan finanszírozási szerkezet mellett a következő év sem lesz könnyebb.
Szégyentelenül keveset költünk az egészségügyre a legutóbbi európai uniós adatok szerint is – fogalmazott előadásán Sinkó Eszter egészségközgazdász. A legfrissebb OECD-adatokat idézve elmondta: tavaly a GDP 6,6 százalékát fordította a kormány egészségügyre. Ebből az állami közköltés csak 4,6 százalék volt, a többit az állampolgárok egészítették ki. Sinkó Eszter szerint régen volt ennyire kicsi az állami részvállalás. Az EU átlagos 9,9 százalékához képest az elmaradás 3,3 százalékpont, ami 1200-1300 milliárd forintot jelentene évente. Ha ezt ráköltené az állam az egészségügyre, akkor szinte megduplázhatná a gyógyító-megelőző kiadásokat. Hozzátette: mindnyájan tudjuk, hogy nem bír ki az ágazat újabb négy évet tétlenségben. Csapdahelyzet van: a Pénzügyminisztérium addig nem ad többletforrást, míg nincs struktúraátalakítás. Ez utóbbira készültek is a különböző műhelyekben jó tervek, de a megvalósításukat, a politikai kockázat miatt a kormányzat nem engedi. Sinkó Eszter azt reméli, hogy most az önkormányzati választások után ez a „mozdulatlanság” oldódik.
Azt, hogy már nem nagyon lehet mit megspórolni a mostani ellátási szerkezet mellett kórházaknál, azt a kórházakhoz kirendelt költségvetési biztosok főnöke, a Költségvetési Felügyeleti Igazgatóság vezetője, Gárdos Csaba is érzékeltette.
„Ha már márciusra 14, szeptemberre pedig 32 kórháznak fogy el az elkölthető kerete, akkor ott valami nagyon nagy baj van” – mondta. A kórházakban dolgozó felügyelők tapasztalatait összefoglalva azt is megjegyezte: az intézmények egy részének már a költségvetés készítéskor jelentős mértékű a hiánya. A kórházi adósságok 70-80 százalékát 29 intézmény hozza össze. Az érintett vezetőkkel egyenként is tárgyaltak, készíttettek velük intézkedési terveket arról, hogy még hol, mit lehetne takarékosabban végezni, ám hiába. Időközben ugyanis újabb többletkiadásokra kényszerültek, és azok elviszik a megtakarításokat. „Hiába tudja valaki, hogy egy-egy tevékenységet abba kéne hagynia, mert már nincs elég betege, nem magától nem szervezi át senki az ellátásait, mindenki központi döntésre vár.” – fogalmazott Gárdos Csaba.
Ha a tervezett strukturális átalakítások hoznak megtakarítást, akkor is szüksége van többletforrásra a rendszernek – mondta Gárdos Csaba. Az igazgató szerint ugyanakkor most a kormányzati döntéshozók között mindenki a másikra vár: a pénzügyi tárca a humán minisztériumra, az utóbbi a kórházfenntartóra. Ebben a körben próbálnak a költségvetési felügyelők egyfajta közvetítő szerepet vállalni.
