Ez az én játékszerem, az én világom. Nem is igazán kalapokat készítek, hanem tárgyakat, amiket fel lehet venni, de nem mindre mondanám azt, hogy kalap. Kalapnak nevezzük őket, mert feltesszük a fejünkre, ám én inkább egy gondolatisággal játszom. Nem gondolom, hogy divatot csinálok, számomra ez inkább önmegvalósítás – mondta el lapunknak Fazekas Valéria kalap dizájner, akivel a Ráth György-villában rendezett, december 15-ig látogatható kiállítása apropóján találkoztunk.
A Körforgásban című kiállítás-sorozatot az Iparművészeti Múzeum indította útjára, azzal a céllal, hogy a múzeum Üllői úti főépületének rekonstrukciója idején is mozgásban tartsák a gyűjteményt. A kezdeményezés keretében arra kértek kortárs alkotókat, hogy miután megismerkedtek a múzeum gyűjteményével, válasszanak ki egy-egy tárgyat, tárgycsoportot, ami inspirálja őket, és azokra reflektálva hozzanak létre saját dizájnt. Fazekas Valéria két díszedényt választott ki a gyűjteményből, amelyek több tucat kalap elkészítésére inspirálták. Mint a tervező elmondta, először meglepte a feladat, később azonban egyre inkább elmerült a munkában, egyik ötlet hozta magával a következőt.
A kalap az, ami kicsit kemény, nem varrásos technikával készül; ami puha és varrásos technikával készül, az a sapka. Az én tárgyaim a kettő között billegnek, épp azért, hogy kalap legyen, de zsebre tudjam tenni – mesélte Fazekas Valéria. Mint arról beszámolt, munkáiban két szélső pont jelenik meg: vannak, amelyek szinte nem is felvehető darabok, már-már ruhává vagy objektté válnak, és vannak olyanok is, amelyek tejesen hétköznapi módon hordhatók. Ahhoz, hogy elképzeljük, milyen élethelyzetben és öltözék kiegészítőjeként viselnénk a bemutatott munkákat, gyakran meg kell mozgatnunk a fantáziánkat.
A tervező elmondta, készít hétköznapi tárgyakat is, ám mindig a különlegességre törekszik. Azt szeretné, ha a tárgyait magyarok is viselnék, ezért olyan darabokat készít, amelyek megfizethetők. – Amikor bejön egy külföldi vevő, és csodálkozik, hogy Nyugat-Európában sokkal magasabb ára van egy-egy hasonló kvalitású terméknek, akkor mindig elmondom, itt ez a realitás. Ugyanakkor megjegyezte, nem azzal a céllal készíti munkáit, hogy azokat feltétlenül el tudja adni, sokkal inkább annak tudatában, hogy amit készít, megtalálja majd a vevőt. Abban hisz, hogy tárgyai kiválasztják az embereket. S noha manapság a vedd meg-dobd el trend hódít, ő úgy véli, egy jó tárgyat évekig lehet viselni. – A jó tervező olyan tárgyat alkot, amelyet több éven keresztül fel lehet venni. A rendszerváltást követően habzsoltuk a dolgokat, és ez a hullám még ma is tart. Szerintem azonban nem sok, hanem jó tárgy kell.
Vevőköre nagyon sokszínű, s mint elmondta, ha neves külföldi látogató tér be hozzá, az nagyobb elismerést jelent számára, mint egy-egy díj. – Azok vásárolnak nálam, akik meg akarják mutatni, kik is ők: orvosok, ügyvédek, színészek, művészek, tanárok. Akik nem feltétlenül másoknak, hanem önmaguknak akarnak megfelelni – részletezte Fazekas Valéria. S hozzátette, fontos megemlíteni, ahogy a kalap korábban a polgári lét kifejeződése volt, úgy ma is meghatározó jelentéssel bír. – Olyan különleges tárgy, ami nem kizárólag a funkcióról szól, hanem hogy jelezzük, hová tartozunk. S az is jelzés, ha adott esetben nem akarunk úgy megjelenni, mint mások, vagy nem akarjuk megmutatni, kik is vagyunk.
Infó: Körforgásban: Fazekas Valéria
Ráth György-villa
Nyitva: december 15-ig
kurátor: Horváth Judit
december 12-én 17 órától a kurátor tart tárlatvezetést, ahol Fazekas Valéria is jelen lesz.
