A Magyar Írószövetség ma tartja tisztújító közgyűlését, ahol a választmányi tagok mellett új elnököt is választanak. A szeptemberi adatok szerint nyolcszázhuszonkét főt számláló szervezet élén kilenc éve álló Szentmártoni János nem indul újra az elnöki pozícióért. A Gérecz- és József Attila-díjas költő azonban nem fog unatkozni, mint azt a Magyar Írószövetség és az Arany János Alapítvány Tájékoztatójának aktuális számában szereplő interjúban is elmondta. „Hetedik éve vagyok a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke, 2016-tól volt munkahelyem és irodalmi bölcsőm, a Magyar Napló Kiadó egyik ügyvezetője, tavaly nyáron engem bíztak meg az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lapcsalád Kárpát-medencei főszerkesztésével, újabban pedig irodalmi tanácsadóként Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának a munkáját is segítem.” Az írószövetség elnöki tisztségére ketten pályáznak: a jelenlegi titkár, Erős Kinga József Attila-díjas kritikus, szerkesztő, az Orpheusz Kiadó vezetője, az olvasat.hu szerkesztője, valamint Madár János, író, költő, a Rím Könyvkiadó vezetője, a Kelet Felől és a Magyar Múzsa című folyóiratok alapító főszerkesztője.
„Elnöki pályázatomnak középpontjában a folytonosság áll. Nagyon fontosnak tartom, hogy az elmúlt kilenc év reformjai ne akadjanak meg, és a következő három évben az életveszélyessé vált műemléképület székházunk felújítása is megvalósulhasson, amely nagy kihívás valamennyi szereplő számára. A felújítással járó körülmények lehetőséget kínálnak arra is, hogy figyelmünket a fővárosról inkább a vidéki helyszínekre koncentráljuk, s megerősítsük vidéki jelenlétünket, színes, tartalmas programokkal” – válaszolta lapunk megkeresésére Erős Kinga, amikor pályázatának legfőbb pontjairól kérdeztük. Ugyanerre a kérdésre Madár János, így nyilatkozott a Népszavának: „Pályázatom legfontosabb pontjai: az etikai bizottság visszaállítása; a tagfelvételi bizottság visszaállítása; írószövetségi könyvesbolt létesítése; egy új szociográfiai sorozat elindítása; az olvasótáborok mozgalmának feltámasztása; az irodalmi turizmus elindítása; hagyatékőrzés; szociális bizottság létesítése; és az írók otthona megteremtése.”
Erős Kinga kiemelte, fontosnak tartja a szervezet további fiatalítását, ezért is szeretné mielőbb megalakítani az Írószövetség Junior írócsoportját, olyan tehetséges fiatalok számára, akik majd később, ha már két kötettel rendelkeznek, tagokká válhatnak. „Ehhez vagány, fiatalos programokra és sok műhelymunkára lesz szükség, olyan pályatársak bevonásával, akiknek jelentős tapasztalataik vannak a tehetséggondozás területén.” Ezzel szemben a kérdésről Madár János úgy vélekedik, hogy „Szentmártoni János – valamiféle állandó fiatalítást hangoztatva és hangsúlyozva – mintha teljesen megfeledkezne az idős, életművel rendelkező írókról, költőkről.” Ez szintén aránytalanságokat, majd ebből fakadóan feszültségeket szül a szövetségben. Hozzátette: számára is fontos a fiatal tehetségek felkarolása, de nem lehet megfeledkezni az idősebb, életművel rendelkező szerzőkről sem. Ő azt szeretné, ha egyre több tag érezné magáénak az Írószövetséget.
Madár János a kérdés kapcsán, mennyiben kívánja folytatni az eddigieket, hangsúlyozta, a korábbi időkre nyúlna vissza. „Hiszen a korábbi elnökök – Darvas József, Veres Péter, Dobozy Imre, Hubay Miklós, Cseres Tibor, Göncz Árpád, Jókai Anna, Tornai József, Pomogáts Béla, Kalász Márton, Vasy Géza – megteremtettek egy olyan irodalmi folytonosságot, amelyben mindig jelen volt a klasszikus és a kortárs irodalmi érték egyidejűsége. Mindez feltételezett egy egyensúlyt, egyensúlyra való törekvést az írószövetség életében.” Egy ilyen szellemi örökséget vett át Szentmártoni János kilenc évvel ezelőtt, jegyezte meg az elnökjelölt, hozzátéve, igazságtalan volna, ha a kezdeti időszak hibáit említené. Ám – mint azt hozzátette – aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy elsősorban egy szűk csoport érdekeit szolgálja, nem a teljes tagság érdekeit. „Három évvel ezelőtt aztán még elviselhetetlenebbé vált mindez, hiszen Szentmártoni János elnök és baráti köre a szövetség vezetőségével szabálytalanságok egész sorát valósították meg. Hiába kezdeményeztük többen is az etikai bizottság visszaállítását, elutasítást kaptunk válaszul. Megszüntették a tagfelvételi bizottságot, illetve, ahogyan Szentmártoni János mondta: nem szüntették meg, csak a tagfelvételi hatáskört az elnökség gyakorolja. Így aztán csak azokat az írókat, költőket vették, veszik fel az utóbbi időben, akik a jelenlegi vezetést támogatják, másokat pedig elutasítanak. »Ez kettős mérce«, ami az Alapszabállyal ellentétes – mutatott rá választmányi ülésen egy országosan ismert, jelentős író. Ezt a figyelmeztetést is figyelmen kívül hagyta a szövetség jelenlegi vezetése” – részletezte a problémák gyökerét Madár János.
Erős Kinga az elmúlt években kialakított gyakorlatok sorából többet megtartana: „2010 óta az Írószövetség megfiatalodására, a digitális térben való elhelyezésére, irodalomnépszerűsítő programjainak mind szélesebb körű megszervezésére, sokasodó szakmai, kultúrdiplomáciai feladatainak hatékonyabb elvégzésére terelődött a hangsúly. Ezt az irányt mindenképpen folytatni szeretném” – hangsúlyozta. Az elnökjelölt kiemelte: „a székház ügyének rendezése egyben alkalmat adott és ad a jövőben arra is, hogy az Írószövetség iratanyaga megnyugtató módon megőrződjön és kutathatóvá váljon. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal való megállapodásunk eredménye ez. A közeljövőben szükségessé válik a könyvtári állományunk korszerű feldolgozása, katalogizálása is, valamint a védett könyvek szakszerű tárolása. Rászoruló tagjaink részére pedig tervezem szociális segítségnyújtásunk újraszervezését is.”
„Fontosnak gondolom összefogni azt a sokféle tudást, azt a több évtizednyi tapasztalatot, amellyel egy ilyen szövetség tagjai együttesen bírnak, és ezt a szellemi tőkét olyan erővé szervezni, mely méltó az intézményhez, vagyis élő, működő, a társadalommal együtt lélegző írószövetséget szeretnék építeni tovább, tehetséges emberekkel” – említette Erős Kinga, amikor a jövő év legfontosabb feladatairól, céljairól kérdeztük. A másik jelölt szintén bizakodva néz a jövőbe: „Legfőbb feladataim és céljaim megvalósítását egy békés, családias hangvétel megteremtésével kívánom kezdeni. Olyan fórumokat kezdeményeznék, amelyek megteremtenék az egészséges párbeszédet, bizalmat, őszinte közösségi teret, amely alkalmas lehetne az önvizsgálatra. Önvizsgálatra és önismeretre, hogy mit csinálunk jól, mit csinálunk rosszul; és mit kell tennünk egy – az elődökhöz méltó – szövetség megteremtéséért.”