Szinte lehetetlen feladat elé állította szülőket a kormány azzal, hogy csak múlt héten tette közzé az iskolaérettségről szóló új, júliusban elfogadott törvény végrehajtási rendeletét. A módosítás szerint ugyanis jövőre a szülők és az óvodapedagógusok helyett már az Oktatási Hivatal fogja eldönteni, hogy a hatodik életévüket betöltött, vagyis tankötelessé vált gyerekek maradhatnak-e még egy évet oviban, vagy kötelezően iskolába kell menniük. Az érintett szülők viszont az elmúlt hónapokban semmilyen megbízható információval nem rendelkeztek arról, hogy mit kell tenniük, ha halasztást kérnének, miközben szeptemberben már iskolaköteles lesz a gyerekük.
A részletes szabályok megismerése azonban nem segít a helyzetükön: kiderült ugyanis, hogy
a szülők csak január 1. és január 15 között nyújthatják be a halasztási igényüket az OH online felületén és postai úton, ha azt szeretnék, hogy gyermekük – amennyiben 2020. augusztus 31-éig eléri a hatéves kort – egy évet még óvodában maradhasson. A kérelemhez a szülő saját indoklását, szakorvosi igazolásokat, óvodapedagógus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, gyermekorvos írásos véleményét, az óvodából kikérhető fejlődési naplót is csatolni lehet. Az OH ígéri, az elbírálásnál ezeket is figyelembe veszik. Ennek beszerzésére tehát alig több mint egy hónapjuk marad a szülőknek, ám a karácsonyi időszakban feltehetően még nehezebb lesz szakértői véleményeket szerezni.
Az OH egyébként, ha szükséges, további szakértőket, például a pedagógiai szakszolgálatok szakértőit is bevonhatja a vizsgálatba. A vizsgálat időpontjáról a kérelem beérkezését követő öt napon belül értesítik a szülőt, a vizsgálatot pedig 15 napon belül le kell folytatni. Ha a szülő „önhibáján kívül” nem jelenik meg a gyermekével a megadott időpontban, öt napon belül újabb időpontot kap. Ha egyik időpontban sem jelenik meg, a hivatal a gyerek megvizsgálása nélkül dönt. Az eljárás előreláthatólag 60 napos, ha a szülő a hivatal döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat. Fontos: a kérelmeket csak január 1-től fogadja az OH.
Eddig lényegesen egyszerűbb volt a folyamat: a szülő és az óvodapedagógus közösen dönthetett arról, a gyereknek jót tesz-e, ha egy évet még óvodában marad. Ha nézeteltérés volt a két fél között, az illetékes pedagógiai szakszolgálat döntött.
„A gyerekeink nem akkor lesznek iskolaérettek, amikor a törvény elvárja tőlük! Vonják vissza a kötelező hatéves beiskoláztatásról szóló törvényt!” – olvasható a Szülői Hang Közösség egyik kampányfotóján, amelyen egy édesanya látható, kezében a fenti üzenetet tartalmazó papírlappal. Az akció Facebook-oldalán folyamatosan jelennek meg a hasonló fényképek, miután a szülők elhatározták: arcukat vállalva tiltakoznak a gyermekeiket érintő, arctalan hivatali döntések ellen.
A Szülői Hang Közösség felhívta a figyelmet arra is, az országban közismerten nincs elegendő szakértő az összes érintett gyermek megvizsgálásához. A Szülői Hang egyik alapítója, Miklós György lapunknak azt mondta: óriási káoszt okoz, hogy a szülőknek csak néhány hetük van arra, hogy minden szükséges papírt beszerezzenek. Szerinte a rendelkezés embertelen és elfogadhatatlan, ezért a Miniszterelnökségnek is nyílt levelet küldtek, a törvény visszavonását kérve.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint mindez a gyerekek érdekében történt. Mint írták, a legfőbb cél, hogy kiszűrjék a gyermek szempontjából hátrányos és indokolatlan felmentéseket, az OH bevonására „a visszaélések elkerülése érdekében” volt szükség. Leszögezték: a tanköteles korú gyerekek döntő többsége iskolaérett.
Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus ezzel nem ért egyet. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a gyerekek idegrendszeri érése egyre későbbre tolódik, egyre több az olyan kisgyermek, akik még hétévesen sem állnak készen arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljanak. Nem véletlen az sem, hogy évről évre növekszik a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. A szakember szerint az elmúlt hónapokban kialakult iskolaérettségről szóló vita rossz irányba mutat, és a döntéshozók is rossz irányba tettek lépéseket.
– Nem arról kellene beszélni, hat- vagy hétévesen menjen a gyerek iskolába, hanem arról, mit nyújt maga az oktatási intézmény. Be kellene látni, az iskola már nem működhet úgy, mint eddig, az első osztály nem egy homogén csoport. Az általános iskola első három évében minden gyermeknek a saját fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kellene kapnia – mondta.
A Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke, Verba Attiláné pedig arra hívta fel a figyelmet: az iskolaérettség vizsgálatának protokollja túlságosan bürokratikus lett, ami sok családnak – különösen a hátrányos helyzetű családoknak – újabb bonyodalmakat okozhat. A kormány indokát a szigorítás mellett, miszerint túl sok a visszaélés, elutasította: szerinte ez nem általános jelenség. Úgy tudja, a kérelmek elbírálására az OH-belül hamarosan alakul egy 30 fős, többségében óvodapedagógusokból álló bizottság. Feltette a kérdést: egy, az adott gyermeket jól ismerő óvónő szakmai véleményét mi alapján bírálja majd fölül egy másik óvodapedagógus, aki nincs közvetlen kapcsolatban az érintett kisgyermekkel?
