Aggasztó eredményekre jutott a Greenpeace Magyarország, ami számos lakossági bejelentés után november 20-án délután mintákat vett a Mátrai Erőmű környéki vizekből. Mint közleményükben írják, az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények azt mutatják:
A vízminta szervesanyag-tartalma (KOI-ja) ugyanis többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határértékeket és jelentősebb szulfát és molibdén koncentrációt is mutatott.
Mit és hol mért a Greenpeace?
A Greenpeace Magyarország négy víz-, és két üledékmintát vizsgáltatott be. A két üledékminta és három vízminta november 20-i délutáni saját mintavételből, egy vízminta a helyi lakosok által vett november 20-i délelőtti vízmintákból származik.
Beszámolójuk szerint az első víz- és üledékmintát az Őzse-völgyi tározóból kilépő patakból vették, melyet a helyiek Őzse-völgyi-patakként emlegetnek. Ez torkollik bele később a Nyiget-patakba, ami pedig tovább folyik a Detken is átfolyó Bene-patakba. Az Őzse-völgyi-patak a mintavétel idején erősen habzott, és kellemetlen, kénes szagú volt.
A második víz- és üledékminta Detkről, a Bene-patakból származott. A mintavételkor a Bene-patak vize Detknél csak enyhén volt zavaros, és csak gyengén érződött az Őzse-völgyi-pataknál tapasztalt szag. A helyi lakosok beszámoltak róla, hogy a délelőtti órákban a Bene-patak ugyanolyan habzó és kellemetlen szagú volt, mint amit a Greenpeace munkatársai az első mintavételezési ponton tapasztaltak november 20-án délután. A változás oka a Bene-patak vizének hígítása lehetett.
A harmadik vízminta a Markazi-víztározóból eredő Nyiget-patakból származik, arról a szakaszról, ahol még a patak nem éri el az erőmű telephelyéről származó Őzse-völgyi-patakot.
A negyedik mérési eredmény a detki helyi lakosok által a Bene-patakból november 20-án délelőtt vett vízminták vizsgálatából származik. Ezeknek a mintavételezéseknek a helyszíne megegyezik a Greenpeace 2. számú mintavételi pontjával.
Túl az erősen szennyezett kategórián
A méréseket a Wessling Hungary akkreditált laboratóriumában végezték, ahol a Greenpeace alapvető vízkémiai jellemzőket, szerves anyag tartalmat (KOI); fémeket, szulfát, szulfid és foszforvegyületeket vizsgáltatott.
A vizsgálatok eredményeiből kiderül: a Greenpeace által vett délutáni 1. számú mintában, illetve a helyi lakosok által a Bene-patakból vett délelőtti mintákban a vizek szerves anyaggal való szennyezettsége hasonlóan magas volt. Míg a jelenlegi hatályos határérték 15 mgO₂/dm³ és 40 mgO₂/dm³ közé esik különböző típusú vízfolyásokra, a kromátos KOI az Őzse-völgyi patakban 162 mgO₂/dm³, a lakosok által vett Bene-patak mintában 133 mgO₂/dm³ volt. A korábbi hazai szabvány szerint ez több mint a duplája az “erősen szennyezett” vízre megadott értéknek.
Nem ismerik a forrást
Az Őzse-völgyi-patak az Őzse-völgyi tározó túlfolyó vize. A tározó a Mátrai Erőmű telephelyéről fogad be hulladékvizeket. Az Őzse-völgyi-patak vizében kimutatott magas szervesanyag-tartalom felelős lehet a lebomló folyamatokért, amely a mérges gázok képződésével járt az erőműben.
A magas szervesanyag-tartalom mellett a szulfát, bór és molibdén koncentráció is jelentősen magasabb értékeket mutatott az erőmű telephelyéről származó Őzse-völgyi patakban, a lakosok által vett mintákban, valamint kisebb mértékben a délutáni, hígítás utáni Bene-patakból származó vízmintában, mint ami a normál vízfolyásokra jellemző (ezekre az anyagokra nincs jogszabályban meghatározott határérték). Ezek a szennyezők azonban jellegükből fakadóan származhatnak a Mátrai Erőműből is.
A Markazi-víztározónál vett vízminta nem tartalmazott jelentős koncentrációban szennyező anyagokat. Továbbá az üledékmintákban sem volt található kiemelkedő szennyezés.
Csak annyit mondanak, hogy nem veszélyes
A katasztrófavédelem szerint a Mátrai Erőmű telephelyéről felszabaduló erőteljes szagú gáz a lakosságra nem volt veszélyes. A katasztrófavédelem tájékoztatása alapján a technológiaivíz-tározó leeresztését és vizének hígítását megkezdték, melynek a szaghatáson túl egyéb káros hatása nem jelentkezik.
– mutat rá a környezetvédelmi szervezet. A Greenpeace mérései azt mutatják: a tározó leeresztésével a természetbe olyan anyagok kerültek, amelyek gyakorlatilag szennyvíz minőségűvé tették a vízfolyást. A szervezet szerint erősen aggályos továbbá a szennyezéstől való megszabadulás módja is. Bár a szennyezett víz természetes közegben való hígításával a határértékeknek meg lehet felelni, a szennyező anyagok mennyisége valójában nem csökken, csak a koncentrációjuk.
A Greenpeace fentiek miatt közérdekű adatigényléssel fordult a Heves megyei kormányhivatal egri járáshivatalához, hogy megismerjék a szennyezés forrását és a hivatalos mérések eredményeit.
