Némi visszafogott tapssal, néhány gyors puszival és öleléssel ünnepelték az Európai Parlamentben, hogy a képviselők nagy többséggel megszavazták az új összetételű Európai Bizottságot. A fotósok tétova kerülgetése után David-Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke még átadta a megbízólevelet Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy aztán az ülés „robogjon tovább”.
Papírforma született, a szavazás eredménye biztosra vehető volt, miután a három legnagyobb frakció, a néppárti – melynek a Fidesz is tagja – a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport is támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. Különféle okokból csak néhány független képviselő, továbbá a szélsőjobb és -bal akadékoskodott, valamint a zöldek tartózkodtak, mondván az új bizottság környezetvédelmi programja előremutató, de nem elegendő. Végül 461 jóváhagyó, 157 ellenszavazat és 89 tartózkodás lett a végeredmény. Ez erősebb felhatalmazást jelent, mint például az előző, Jean-Claude Juncker vezette testületnek volt.
A magyar EP-képviselők közül senki nem szavazott az új bizottság ellen, csupán Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott – a frakciófegyelmet is felrúgva – így fejezve ki aggályaikat. A döntést még a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, ám ez már csak formaság.
Habár ez a szavazás már nem kínált túl sok izgalmat, azért hosszú út vezetett idáig. Az EP illetékes bizottságai ugyanis korábban három ország, Románia, Franciaország és Magyarország jelöltjeit is visszautasították, ami miatt november elsejéről egy hónappal csúsztatni is kellett a kezdést. További bonyodalmat okozott a Brexit: London már nem akart brit biztosjelöltet megnevezni, azzal az indokkal, hogy hamarosan úgyis kilép az Unióból. Csakhogy a távozás ismét elmaradt, Nagy-Britanniában előrehozott választások jönnek, a Brexit dátuma optimális esetben is jövő évre csúszott. Az unió jogászai végül úgy határoztak, 26 biztossal is meg lehet kezdeni a munkát, legfeljebb később keresnek plusz egy biztosi területet.
Hogy mit lehet várni az új bizottságtól? Azt biztosan, hogy a teherbírásáról ismert Ursula von der Leyen nem fog a babérjain ülni. Az új bizottsági elnök már jelezte is, hogy akárcsak német védelmi miniszterként, hogy időt és pénzt spóroljon, ezúttal is az irodájában fog aludni - amiben emiatt márki is alakítottak egy fürdőszobát –, csak hétvégenként utazik haza családjához. Középutas beszédében egyszerűen új kezdetet ígért. Programjának egyik központi eleme a klímavédelem, amelyért elsősorban korábbi kihívója, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans felel majd. Támasza lesz a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős litván Virginijus Sinkevicius, aki egyébként 29 évesen a valaha volt legfiatalabb biztos. Ígéretük szerint a bizottság első dolga lesz, hogy száz napon belül letegyék az asztalra a klímavédelmi tervüket, az európai „green deal-t”.
A szavazás előtti beszédekben bírálói viszont éppen azzal találták meg, hogy az uniónak nem green deal-re, hanem erős gazdaságra, munkahelyekre van szüksége. Némileg megosztotta a képviselőket az is, hogy első női elnökként Ursula von der Leyen a bizottság nemi összetételét méltatta. A teljes egyenlőség ugyan nem valósult meg, de tizenkét taggal még soha nem képviseltette magát a szebbik nem. Egyesek ezt úgy értelmezték, hogy van még min dolgozni, mások szerint viszont az embereket nem az érdekli, hány nő ül a bizottságban, hanem hogy hány euró van a pénztárcájukban.
Az unió külpolitikájáért alelnökként a spanyol Josep Borrell felel majd. Várhelyi Olivér bővítési biztosnak főként vele együtt kellene kidolgoznia, hogyan győzzék meg a franciákat (továbbá a hollandokat és dánokat) a nyugat-balkáni bővítés szükségességéről. Magyar szempontból kiemelt még a migráció kérdése. A „nemzetközi kapcsolatokat”, azaz főként az Afrikával ápolt viszonyt a szociáldemokrata finn Jutta Urpilanien fogja igazgatni. Az „európai élet népszerűsítése” - amelyet eredetileg az európai élet védelme néven akartak indítani – portfóliót, amelynek ugyancsak része a migráció kezelése, pedig a görög Margaritis Schinas kapta meg. Hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, Ursula von der Leyen a migrációval kapcsolatban arról beszélt, hogy „Európa mindig menedéket fog nyújtani azoknak, akik nemzetközi védelemre szorulnak”, viszont szükséges a külső határok védelmének erősítése, a kibocsátó országok támogatása, az integráció felgyorsítása.
Fontos lehet még, hogy a digitális korért felelős egyik alelnöke lett a dán Margrethe Vestager, aki korábban azt vizsgálta, hogy a KESMA létrehozása versenyjogba ütközik-e?
